Hiába a szűrőprogramok, ha kevesen veszik igénybe
Idén indul a vastagbélrák szűrőprogram, amitől azt várják, hogy évente 10 százalékkal csökkenjen a betegség áldozatainak száma, írja az MNO.
Az itthon indulás előtt álló szűrőprogram 2019 után is folytatódhat. Akkortól az unió helyett a kormány állja a költségeket. Első körben vagy a háziorvos, vagy az országban működő hét szűrőközpont értesít minden 50 és 70 év közötti lakost arról, hogy vegyen részt az ingyenes szűrésen, a kétlépcsős vizsgálatot kétévente kell megismételni.
Úgy sejtik, az érintett korosztályból körülbelül 1 millióan vesznek majd részt a vizsgálat első körében, míg 4–7 százalékuknak a helyzet egyértelműsítése miatt kolonoszkópiára is szüksége lehet. Azt nem lehet megjósolni, hogy a vastagbéltükrözésre ténylegesen hányan mennek el. Hiszen az köztudattan nem egy kellemes vizsgálat, az állami rendszerben altatásban nem is végzik, csak bódítanak.
A statisztikákból látszik, hogy a magyarok a kevésbé kellemetlen vizsgálatokat sem szívesen végeztetik el: az Eurostat 2013-as adatai szerint az 50-69 éves nők csak 43 százaléka vesz részt mellrákszűrésen, miközben a 20-69 éves korosztály mindössze 36 százaléka jár méhnyakrákszűrésre. Ugyanez a két szám az Egyesült Királyságban 76 és 78 százalék, Hollandiában 79 és 65 százalék. Mindennek a hátterében az is meghúzódik, hogy Magyarországon eleve rossz az emberek egészségértése: a Szinapszis 2015-ös felmérése alapján minden második embernek gyenge ez a képessége. Sokak eleve nem férnek hozzá a megfelelő egészségügyi információkhoz, nem tudják értelmezni azokat, és nem értik azt sem, hogy miért fontosak a szűrővizsgálatok. Ők azokra sem mennek el, amelyekre felhívást kapnak.
Az olyan népegészségügyi szűrővizsgálatokon túl, amilyen a méhnyakrákszűrés vagy a mammográfia – illetve amilyen a vastagbélrák szűrése lesz –, nem igazán érhető el más az állami rendszerben. A társadalombiztosítás az egészségi állapot általános felmérését és a betegségek korai felismerését szolgáló vizsgálatokat a gyakorlatban nem támogatja. Egy gyanús anyajegyet meg lehet ugyan mutatni a szakrendelőben a bőrgyógyásznak, de lakossági szinten melanomaszűrést sem tudnak végezni. Aki ilyesmin akar részt venni, saját költségére teheti meg magánrendelésen. Pedig az évenkénti szűrés ebben az esetben is indokolt lenne, hiszen ezt a betegséget is évente több mint 2 ezer embernél diagnosztizálják, a túlélés pedig nagyban függ a diagnózis idejétől. Az időben felfedezett esetek nagyobb eséllyel menthetők, míg a nyirokcsomó- vagy a távoli áttétnél már rosszak a kilátások.