hirdetés
2025. augusztus. 09., szombat - Emőd.
hirdetés

 

Hazugság, nyomulás, kreativitás

A hazugságkutatók szerint ahogy idősödünk, megváltozik a mód, ahogy hazudunk, míg mások azt vizsgálják, hogyan függ össze a barátságtalan, ellenségeskedő személyiség és az innovatív erő.

Bruno Verschuere, forenzikus pszichológus, az amszterdami egyetem munkatársa azt kutatja, hogyan hazudnak és milyen módokon csapják be egymást az emberek (idén megjelent könyve: Detecting Deception: Current Challenges and Cognitive Approaches). Mint a New Scientistnek adott interjújában elmondja, mivel e képesség a prefrontális kéreg fejlettségéhez kötött, a különböző életkorú emberek különböző ügyességgel tudnak hazudni. Legügyesebben a fiatal felnőttek hazudnak, majd idősödve a képesség fokozatosan romlik.

Verschuere munkájában a hazugság kognitív oldalára összpontosít (ezen kívül sok tényező játszik szerepet e komplex folyamatban, így pl. a motiváció, az érzelmek, a szociális tényezők stb.), arra, hogy milyen nehéz hazudni, ami tudományosan mérhető, és úgy lehet vizsgálni, hogy megnézzük, mennyi időbe telik valakinek egy hazugság kitalálása. A pszichológus szerint kognitív szempontból sokkal könnyebb igazat mondani, a hazudás határozottan igénybe vesz minket.

Meglepő módon a hazugság gyakoriságát önkitöltős kérdőívekkel is lehet vizsgálni, mert azok, akik azt állítják magukról, hogy sokat hazudnak, független feladatokban kideríthető módon többet is csalnak. Így kiderült pl., hogy az átlagos hazugság-frekvencia napi kettő; gyerekek saját bevallásuk szerint naponta másfélszer hazudnak, fiatal felnőttek naponta háromszor, az idősebbek pedig visszajutnak a gyerekek szintjére. A fiatal felnőttek nagy hazugság-frekvenciájának az lehet az oka, magyarázza Verschuere, hogy ez az az életkor, amikor a személy igyekszik megszerezni autonómiáját, elkülöníteni magát a szüleitől és tanáraitól – valószínű, hogy a fiatalok gyakrabban hazudnak hatalmi helyzetben lévő személyeknek.

A hazugságkutató célja feltárni azokat a körülményeket, amelyek között nehéz hazudni, és ennek tudatában hazugságdetektáló teszteket fejleszteni, azonban a fiatalokkal nehezebb dolga van, mert a számukra könnyebben megy a hazugság kitalálása, és jóval meggyőzőbbek is tudnak lenni, mint az idősebbek. Az egyik hazugságdetektáló módszer számítógép segítségével méri, milyen gyorsan válaszol az illető, míg más módszerek arra bazíroznak, hogy megnehezítik a hazugságot, pl. meglepő kérdéseket tesznek fel vagy arra kérik az illetőt, hogy fordított időrendben mondja el a történetét. A korábbi módszerek, amelyek a stressz mérésén alapultak, nem működnek, mert túl sok fals-pozitív eredményt adnak, mondja Verschuere, mivel azok, akik igazat mondanak, ugyanolyan stresszt élnek meg a vizsgálat közben, mint a hazugok.

 

Nyomulni vagy nem nyomulni?

Samuel Hunter és Lily Cushenbery amerikai pszichológusok azt vizsgálják, hogy ahhoz, hogy valaki eredeti ötletekkel tudjon előállni, szükséges-e, hogy undok, mogorva alak legyen? (Is Being a Jerk Necessary for Originality? Examining the Role of Disagreeableness in the Sharing and Utilization of Original Ideas; Journal of Business and Psychology).

Mint nyilatkozatában Hunter és Cushenbery elmondja, a köztudatban az él, hogy a Steve Jobshoz és Thomas Edisonhoz hasonló innovátorok szakmai sikerét az alapozta meg, hogy erőszakos, egotisztikus, túlzottan magabiztos, domináns emberek voltak, akik gyakran vitatkoztak másokkal és mogorván viselkedtek embertársaikkal.

E közkeletű hit igazságtartalmát megvizsgálandó – innovatívabbak-e a mogorva emberek, illetve a mogorvaság segít-e abban, hogy innovatív ötletünket mások elfogadják -, a pszichológusok két kísérletet folytattak. Az elsőben 201 egyetemi hallgató töltött ki személyiségtesztet, majd ennek alapján hármas csoportokban vettek részt egy marketing kampány kifejlesztésében. A második kísérletben egy online chat-környezetben vizsgálták, hogy a részt vevő 291 egyetemi hallgatónak milyen könnyen megy az ötletek megosztása, ha kreatív és támogató kollégák veszik őket körül.

Az első kísérlet során kiderült, hogy nem csak a mogorva embereknek vannak jó ötleteik, azonban az agresszív személyiségűek könnyebben átviszik ötleteiket a megvalósítási stádiumba. A második kísérlet arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos az a társadalmi közeg, amelyben az új ötletek megjelennek. Az erőszakosság segít akkor, ha az innovátor olyan környezetben van, ami nem nyitott az újdonságokra és a változásra. Az egotisztikus hozzáállás azonban visszaüt abban az esetben, ha valaki támogató, kreatív környezetben dolgozik, olyan viszonyok között, amely vevő az ötletek szabad megosztására.

A kutatók hozzáteszik: az erőszakos, idegesítő embereknek érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen közegben prezentálják az ötleteiket, és tudniuk kell, hogy a nyomulás nem mindig hasznos. Azonban a kooperatív személyiségeknek is tudniuk kell, hogy vannak olyan szituációk, amikor egy kis harcra van szükség ahhoz, hogy mások meghallják az eredeti ötleteiket.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Pirula a patikamanó - Marci elesik

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more Magyarországi várak grafikus látványtérképe

    Hazánk történelmében jelentős szerepet játszó 49 vár történetét és elhelyezkedését ismerhetik meg a vásárlók...

  • learn more Férfigyógyászat

    Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...

  • learn more Professzionalizmus a pszichiátriában

    Amit gyakran a betegre nézve „gyógyító körülménynek” neveznek a medicinában, az valójában az orvos professzionalizmusának...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Ärztliche Kommunikation

    Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...

  • learn more Orvosi latin szógyűjtemény

    A szótárban a címszavak összeállításánál irányadó szempont az volt, hogy a tanuló megtalálja benne azokat a szavakat, amelyek a további...

  • learn more Az orvoslás joga - kommentár a gyakorlat számára

    Hiánypótló orvosi jogi kézikönyv. Sorra veszi az orvosi jogviszonyt, ennek alanyait, az orvosi tevékenységek...

  • learn more Gyermeked a személyi edződ - Fitt mama, egészséges baba

    Moccanj gyermekeddel! – Legyen Ő a te személyi edződ! Ha már nap mint nap „rákényszerít” a...

  • learn more Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban

    A mű nemcsak címében kézikönyv, a modern pszichoanalitikus pszichoterápia tankönyvét hozta létre a szerző –...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more A születéstől az élhető filozófiáig

    Bagdy Emőke Professzor asszony ajánlásából az NKA pályázati támogatásához: Tornyossy Mária könyve nagy tapasztalatú...

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more Manuale Pharmaceuticum Novum - második bővített kiadás

    A magisztrális gyógyszerkészítés a gyógyszerészek egyik meghatározó egyedi és kizárólagos...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more A hasnyálmirigy daganatai

    A hasnyálmirigy daganatai az elmúlt négy évtizedben gyakoribbá váltak, és a hasnyálmirigyrák ma már a vastagbél- és a gyomorrák után az...

  • learn more A belgyógyászat alapjai fogorvosok számára

    Számos belgyógyászati kórállapotban jelentkezhetnek szájüregi manifesztációk, és megfordítva, sok primer fogászati...

  • learn more Hány barátod is van?

    Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja...