Három évvel tovább élünk
Tíz év alatt közel három esztendővel nőtt a születéskor várható élettartam. Mekkora szerepe volt ebben az egymással iszapbirkózó egészségpolitikusoknak? Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora szerint semekkora. A Heti Válasz interjúja.
- Az ezredforduló óta három évet emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam. Az egészségügy nem volt sikerágazat, mégis alig van olyan európai ország, amelyik ennyit javult volna.
- És tegyük hozzá: amelyik ilyen mélyről indult volna. Szép siker, még akkor is, ha ez csak a demográfusok által kreált mutatószám, ami azt jelzi, hogy egy idén született ember meddig élne, ha minden körülmény egész életében változatlan maradna.
- Az új kormányok reformhevülete, majd a következő kabinet, vagy akár miniszter alatti visszarendeződések és újabb tervek közepette ön érezte, hogy egy sikertörténet részese? Hogy közben ment azért a világ elébb?
- Nem tudok egyértelmű választ adni, mert én gyermekgyógyász is vagyok, és ez a diszciplína talán a legsikeresebb az összes orvosszakma közül. A javulás pedig nem az egészségügy egészének, hanem csak néhány területnek, köztük első helyen a gyermekgyógyászatnak köszönhető.
- Az ezredfordulón ezer gyermek közül 9,1 nem érte meg az egyéves életkort. Tavaly ez 5,3 volt, vagyis majdnem a felére esett vissza.
- Pedig 2009-ben még úgy látszott, talán öt ezrelék alá is be tudunk menni, ami már európai dimenzióban is vállalható eredmény lenne. Ám így is a magyar egészségügy első számú sikerterülete az újszülöttgyógyászat.
- Pedig már évekkel ezelőtt is akkora volt a szakemberhiány, hogy csaknem valamennyi koraszülött intenzív centrumot be kellett volna zárni.
- Vagy öt éve nem írtak ki tendert lé legez tetőgépek beszerzésére sem. Nehéz körülmények között dolgozunk.
- Akkor hogyan lehet ez mégis sikerterület?
- Orvosaink nem adták fel, pedig számos diszciplína megtette ezt. Képviselőik azt mondták, megvan a mindennapi betevő falatjuk, és nem izgatja őket, merre megy a világ. A gyermekgyógyászok viszont folyton képezték magukat, és hazahozták, meghonosították a külföldi módszereket.
- Ennyi múlik a hozzáálláson?
- Ennyi, pedig ez nem hálapénzes terület. Ám nem minden múlik az egészségügyön. Veszprém megyében például 2009-ben 3,5 ezrelék a csecsemőhalandósági adat, míg Borsodban 9 ezrelék.
- Csaknem minden századik újszülött meghalt?
- Igen, ezért mondom, hogy a szociális helyzeten, a gazdasági környezeten és még az oktatáson is rengeteg múlik.
- Pedig szeretjük azt hinni, hogy minden az orvosokon dől el.
- Ez nem így van. 2009-ben például a felsőfokú végzettségűek körében három ezrelék volt a csecsemőhalálozás - ugyanannyi, mint Skandináviában. Viszont 12 ezrelék azok között, akik csak az általános iskola hetedik osztályát fejezték be. Az élettartam növekedésében fontos szerepet játszottak a szívgyógyászok is. Az infarktusos betegek ellátása szervezettebbé vált az elmúlt években.
- Ám itt nem pusztán lelkesedés vitte a hajót, hanem hatalmas összegeket fordítottak a kardiológiai ellátás fejlesztésére.
- Költséges történet, mert időben észre kell venni a bajt, és gyorsan kell cselekedni. Ám a hálózat ma már csaknem országos szinten működik, és képes megvédeni a 40-60 év közötti, veszélyeztetett korú férfiakat az infarktusos halálozástól. Még akkor is, ha a családok felbomlása, a folyamatos stresszhelyzet e folyamat ellen hat.
- Közel harmadával sikerült csökkenteni az infarktusos halálozást.
- És még mindig jelentős tartalékaink vannak. A minap német professzorokkal vacsoráztam, akik elmesélték, hogy öt éve, mióta náluk betiltották a munkahelyeken, a középületekben és a szórakozóhelyeken a dohányzást, 25 százalékkal esett vissza az infarktusos halálozás. Mi nemcsak öt év késésben vagyunk, de még mindig azon vitatkoznak, szabadságjog-e a dohányzás, és kerthelyiségben vagy zárt szivarkabinban rá lehessen-e gyújtani. Merkely Béla, a kardiológiai központ igazgatója szerint ha szigorú lesz a szabályozás, ez az eredmény nálunk is megjelenik.
- Évente kétezerrel kevesebb halott?
- Ennyi megnyert élet.
