Halhatatlanság és pillanatnyi hírnév

Kritikus pillanata lehet egy muzsikus életének, amikor – egyre súlyosbodó szakmai nézeteltérések miatt – el kell hagynia azt a zenekart, amelynek nemcsak alapítója és muvészeti vezetője, hanem egész arculatának, repertoárjának, szellemiségének meghatározója volt. Fekete-Kovács Kornél trombitamuvész-zeneszerzővel idén ősszel ez történt: néhány kollégájával hét év után kivált a Budapest Jazz Orchestrából (BJO), amit ő tett nemzetközi szinten is jegyzett, professzionális, a hagyományos big band repertoár mellett a kortárs zenében is otthonosan mozgó együttessé. A BJO-t mostantól a szaxofonos Elek István viszi tovább, Fekete-Kovács pedig Modern Art Orchestra (MAO) néven új együttest alapított, amelynek fő profilja továbbra is a jazz és a magyar kortárs muzsika színvonalas bemutatása, de emellett a társmuvészeteket (színház, képzőmuvészet) is szeretnék bevonni nagyszabású, itthon teljesen újszeru produkcióikba. A MAO hivatalos bemutatkozó koncertje december 28-án lesz a Thália Színházban; három, igencsak eltérő stílust képviselő, de a maga mufajában első kategóriás vendéggel: Zsédenyi Adrienne-nel, Szakcsi Lakatos Bélával és Winand Gáborral. Fekete-Kovács az elmúlt hét évben bizonyította, hogy jó úton jár, de a MA