Hálapénz nélkül is gyógyított
A hvg.hu megszerezte az utóbbi évek legnagyobb hálapénzes botrányában született jogerős etikai állásfoglalást.
Hatalmas felháborodást váltott ki orvosok körében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos etikai bizottságának jogerős döntése, mely szerint fél évig nem praktizálhat az az onkológus nőgyógyász, aki nem egyszer kért pénzt gyógyíthatatlan betegektől: operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot.
Sokan az orvos végleges eltiltást követelték, miután tetteiért tavaly két év börtönbüntetésre ítélte – öt évre felfüggesztve – a Veszprémi Törvényszék, de a MOK területi etikai bizottsága első fokon – kétszer is – pusztán megrovásban részesítette, azaz tovább praktizálhatott.
A hvg.hu megszerezte az onkológus nőgyógyász ügyében született jogerős etikai ítéletet. Ebből kiderül az is, milyen abszurd érveléssel születtek meg a döntések első fokon. Az eljárás során az orvosi kamara területi etikai bizottsága egyebek között figyelembe vette, hogy az orvos mindenképpen elvégezte a szükséges beavatkozásokat a betegeken, függetlenül attól, hogy eleget tettek a fizetési felszólításoknak, követeléseknek, vagy sem.
Értsd: enyhítő körülmény volt, hogy ha nem jött be a pénzkérés, akkor az orvos ingyen is elvégezte feladatát.
A területi etikai bizottság szerint az is az orvos védelmében szólt, hogy a hosszú éveken át tartó büntetőeljárás “önmagában is súlyos terhet jelentett” a hálapénzes orvosnak, illetve hogy a vizsgált időszak (2012-2014) előtt és után sem merült fel panasz ellene. Ugyanakkor a bírósághoz hasonlóan az etikai bizottság is pozitívumként számította be az orvos “kimagasló minőségű szakmai munkáját”...
A jogerős etikai határozat tanúsága szerint az első fokon eljáró etikai bizottság megfontolta a kamarából kizárás lehetőségét: meg is állapította, hogy az orvos kirívóan súlyos etikai vétséget követett el. A testület végül azzal vetette el ezt a lehetőséget, hogy mivel több mint három év telt el az esetek óta, köti őket jogerős bírósági ítélet. De ez nem igaz, erre épp a másodfokú etikai eljárás érvelése mutat rá: a tudomásszerzés után számított három hónapon belül akkor is indítható eljárás, ha egyébként már letelt a hároméves jogvesztő határidő.
Ennek ellenére az országos etikai bizottság, bár ugyanúgy megjegyzi, hogy az orvos kirívóan súlyos etikai vétséget követett el, és lehetősége van kizárni az orvost, végül úgy döntött, hogy a féléves eltiltás a megfelelő mértékű büntetés. Az nem derül ki a határozat szövegéből, hogy szavazással döntött-e így a testület.
