Ha sürgősen kell az orvosi segítség

Alapjaiban változik meg az akut ellátás rendszere

SOS. A közismert rövidítés új értelemmel gazdagodik a közeljövőben Magyarországon: részben a sürgős orvosi segítség, másrészt a standardizált országos sürgősségi rendszer jelentéssel. A forma persze tulajdonképpen másodlagos, a lényeg, hogy az uniós csatlakozás, ezzel együtt a betegek esélyegyenlőségének javítása és az orvosi ügyeletek szervezésével kapcsolatos előírások, no meg nem utolsósorban az anyagi, tárgyi és személyi feltételek szűkössége egy, a mainál jóval hatékonyabb, szervezettebb és végeredményben jobban működő sürgősségi ellátórendszert követelnek ki.

Korántsem új felismerés, hogy a hazai sürgősségi ellátás reformra szorul. Az eddigi próbálkozások azonban sorra kudarcba fulladtak (lásd Az igazi reformlépés című írásunkat, valamint jegyzetünket a 2. oldalon). A miértre sokféle, akár akceptálható válasz is adható, a magyar viszonyok ismeretében a sikertelenség lényegében mégis egyetlen fő okra vezethető vissza: soha nem volt elég nagy nyomás egyetlen kormányon sem ahhoz, hogy ezt a problémát fontosságának megfelelően kezelje. Magyarország azonban napokon belül az európai országok közösségéhez fog tartozni, így sem azt nem engedheti meg magának, hogy ne feleljen meg az uniós elvárásoknak, ne tartsa be az európai uniós jogszabályokat, sem azt, hogy olyan sürgősségi hálózatot tartson fenn, amelyben nem megfelelően biztosított a tagállamokból hozzánk érkezők megfelelő ellátása.

A kabinet nyilván mindezt alaposan végiggondolta, amikor úgy határozott: a szaktárca koordinálásával hozzálát a tradicionális ügyeleti rendszer átalakításához. Mégpedig alapos átalakításához, nincs ugyanis a hálózatnak olyan pontja, amelyet a változtatási tervek ne érintenének.