Ha nehézségekbe ütközik a szoptatás, mellszívó készülék és mellbimbóvédő segíthet

Tudományosan bizonyított, hogy az újszülöttek és csecsemők számára az anyatej az ideális táplálék. Ezzel összhangban a szakmai szervezetek is támogatják az anyatejes táplálást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább a gyermek megszületését követő első 6 hónap során kizárólagos anyatejes táplálást javasol. Azon túlmenően, hogy a szoptatás számos előnyt kínál táplálkozási szempontból, az kényelmes, nem költséges, és segíti a gyermekkel való kötődés kialakítását (1). Ezeknek a pozitívumoknak az ellenére a tények mást mutatnak: az Amerikai Egyesült Államokban a 6 hónapos korú csecsemők csupán 43 %-át szoptatja az édesanyja kizárólagosan vagy hozzátáplálás mellett, illetve mindössze a csecsemők 13 %-a részesül kizárólagos anyatejes táplálásban (1).

Anyatej: életkorra szabott tökéletes táplálék

Az anyatej összetétele az első anyatej-cseppek, az úgynevezett kolosztrum megjelenésétől kezdve a szoptatás abbamaradásáig jelentős változásokon megy keresztül; minden esetben igazodva azokhoz az igényekhez, amelyek a növekvő újszülött/csecsemő idegrendszeri, immunrendszeri, illetve emésztőrendszeri fejlődését szolgálják.

Az anyatej több mint 200 összetevőt tartalmaz, köztük szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, emésztőenzimeket, hormonokat, immunsejteket, őssejteket és különféle bioaktív anyagokat (pl. anyatej oligoszacharidokat). Az anyatej komplexitása és életkorra szabott jellege egyben azt is megmagyarázza, hogy jelenleg miért nem tekinthetünk a tápszerekre az anyatejjel egyenértékűnek minősülő táplálkozási alternatívaként (1).

Ha a szoptatás akadályokba ütközik, a tejfejés és/vagy a mellbimbóvédő kínál megoldást

Számos helyzet adódhat, amikor a szoptatás akadályokba ütközik. Előfordulhat, hogy az újszülött vagy a csecsemő nem tudja teljes mértékben kiszívni az édesanyja melléből az anyatejet, vagy az anyának az otthonától távol kell dolgoznia, és egy családtag vagy gondozó az alatt cumisüvegből eteti – ideális esetben lefejt anyatejjel - a gyermeket. Gyakori eset, hogy a (koraszülött) gyermek kórházban van, és az anya otthonról biztosítja neki az anyatejet. Az anyatej fejése megoldást kínálhat az előbb említett esetekben.

Az elektromos és a kézi mellszívók egyaránt segítenek a tejelválasztás serkentésében és a megfelelő mennyiségű anyatejtartalék képzésében. Ezenkívül a tejfejés enyhülést hozhat, a gyógyulást segítheti elő azokban az állapotokban, amelyek a mellbimbó kisebesedésével, tejcsatorna-elzáródással és emlőgyulladással járnak, és kíméletességre van szükség.

Összegezve elmondható, hogy a mellszívó készülék egyaránt alkalmas a telt mell feszülésének enyhítésére, hosszabb szoptatási szünet beiktatására a sebes mellbimbók védelmében, a tejelválasztás serkentésére, valamint cumisüvegből való etetésre történő részleges vagy teljes átállás időszakában a nagyobb rugalmasság biztosítására, lehetővé téve azt, hogy a partner vagy a családtagok is anyatejjel etethessék a gyermeket (3).

Felmérések alapján a 4 hónapos vagy kisebb csecsemők édesanyjainak jelentős része (85 %) gyakrabban vagy ritkábban, de él az anyatej lefejése biztosította lehetőséggel (2).

Sebes, felázott, fájó mellbimbók esetén a tejfejés mellett érdemes a mellbimbóvédők alkalmazására is gondolni, hiszen azok kíméletes védelmet nyújthatnak az érzékeny mellbimbónak és mellbimbóudvarnak.

Lényeges, hogy megismerjük a szopás fiziológiás folyamatát

Mind az anya, mind az anyatejjel táplált gyermek szempontjából lényeges, hogy az anyatej lefejése minél hatékonyabban, kíméletesebben, kényelmesebben valósulhasson meg. Ezeknek a céloknak a megvalósulását az olyan mellszívó eszközök megalkotása és használata biztosíthatja, amelyek hasonló mechanizmusokkal működnek, mind a természetes szopási, szoptatási folyamat. Vagyis, minél több ismerettel rendelkezünk a fiziológiás szopási folyamatról, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy azt minél inkább hűen mimikálni tudjuk.

A szoptatás során jellemző kompressziót és vákuumot egyszerre kell utánoznia egy jó mellszívó készüléknek

Egy 2020-ban a Journal of Biomechanical Engineering hasábjain megjelent közlemény 6 anya és szoptatott gyermeke (6 napos és 18 hetes közötti korúak) bevonásával azt vizsgálta, hogy milyen erők hatnak a mellbimbóra és a mellbimbóudvarra szopás közben, és ez miként hat a mellbimbó méretére, formájára (4).

A mérések alkalmas szenzorok alkalmazásával, ultrahangos képalkotó vizsgálattal, köztük 3D scan-ek felvételével történtek. A mérések eredményeként elsőként kaptunk részletes képet arról, hogy milyen erő- és nyomásviszonyok érvényesülnek szopás során.

Az újszülöttek és csecsemők a szopás során egyrészt nyomást (2,78 kPa a felső állkapocs, 1,67 kPa az alsó állkapocs révén) fejtenek ki az emlőre, másrészt pedig vákuumot (3,54-10,19 kPa a szájüreg révén) hoznak létre.

A szopás tehát nem pusztán a tej „kiszívását” jelenti, a folyamatban nem csak a vákuum képzésének jut szerep. Mindez a tejfejés során is lényeges. Amint arra már egy korábbi vizsgálat is rámutatott: amennyiben a fejési folyamat során kompressziót, egyfajta masszírozó hatást is kifejtenek a mellbimbóra és a mellbimbóudvarra, akkor 10-46 %-kal nagyobb lehet a lefejt anyatej mennyisége (4).  A mellszívó készülék választása során lényeges szempont tehát, hogy a szívás mellett optimális mértékű kompressziót is biztosítson az eszköz. Az anyatej lefejését segítő korszerű mellszívó készülékek vákuum létesítésével és a szopást szimuláló mechanikai stimulusokkal járulnak hozzá a tej lefejéséhez.

A kompresszió és a vákuum a mellbimbó deformációját is okozzák, ehhez idomulnia kell a mellbimbóvédőnek

A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a csecsemők felső és alsó állkapcsa hozza létre a kompressziót. A kompresszió oszcilláló jelleggel jön létre, és bár szemmel alig látható, de abban a csecsemők felső állkapcsa is fontos szerepet kap. A kompressziónak a számszerű mértéke minden esetben kisebbnek bizonyul, mint a vákuumé, amelynek a létrehozásában a szájüreg kap szerepet (4).

A vizsgálatokban számszerűsítették azt is, hogy a mellbimbó alakja és mérete miként változik a szopás során. Amennyiben a vákuum alacsony, és a gyermek nyelve és kemény szájpadja által kifejtett kompresszió mértéke nagy, akkor a mellbimbó megnyúlik, a hossza megnő, és elvékonyodik. Ezzel szemben akkor, amikor a csecsemő nyelve alsó pozícióban van, vagyis a vákuum kifejezett és a kompresszió alacsony fokú, akkor a mellbimbó visszahúzódik, lerövidül és megvastagodik. A mellbimbó hossza átlagosan 3,05 milliméterrel, míg a szélessége 1,51 mm-rel változott a szoptatás alatt (4).

Mellbimbóvédő használata során a bababarát anyag (puha szilikon) mellett lényeges a megfelelő méret megválasztása. Ehhez tekintettel kell lenni arra, hogy a mellbimbó mérete a szoptatás alatt változik, megnő. A megfelelő méretű mellbimbóvédő megtalálásához a szoptatást követően célszerű lemérni mindkét mellbimbó méretét. Azt a mellbimbóvédőt ajánlott választani, amelynél 2 mm távolság van a mellbimbó és a mellbimbót lefedő szilikon között (3).

Összegzés

Az újszülöttek és csecsemők legtökéletesebb tápláléka az anyatej. A szoptatás azonban különféle okokból nehézségekbe ütközhet. Ebben az esetben a lefejt anyatejjel való tápláláshoz lehet folyamodni, ami a második legjobb megoldást kínálja – a szoptatás után (1,2).

Lényeges, hogy az anyukák már a gyermekük megszületésétől kezdve rendelkezzenek alkalmas mellszívó készülékkel, optimális esetben egy kényelmesen használható, ergonomikus kivitelű, hatékony fejést biztosító géppel.

A szoptatás során a mellbimbók kisebesedése miatt szükség lehet mellbimbóvédőre is, amelynél figyelmet kell fordítani a megfelelő anyagú és méretű termék kiválasztására.

Irodalomjegyzék

(1) Martin CR, Ling PR, Blackburn GL. The key features of breast milk and infant formula and their impact on mother and child. Nutrients 2016;11:8;279.

(2) Pham Q, Patel P, Baban B, Yu J, Bhatia J. Factors affecting the composition of expressed fresh human milk. Breastfeed Med. 2020;15:551-558.

(3) https://www.mambaby.com/hu/; 2023. jún. 7.

(4) Alatalo D, Jiang L, Geddes D, Hassanipour F. Nipple Deformation and Peripheral Pressure on the Areola During Breastfeeding. J Biomech Eng. 2020;142(1):011004.