Gyógyító lójárás

Lovasterapeuta-találkozó

Budapesten rendezték meg június 11. és 14. között a Nemzetközi Lovasterápia Szövetség XI. Konferenciáját. A világ 41 országából ezer gyógypedagógus, gyógytornász, ortopéd szakorvos, rehabilitációs szakember, pszichológus, pszichiáter, neurológus és lovas szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák a hippoterápia legújabb eredményeit.

A lovasterápia összetett fogalom. A speciálisan képzett ló sokféleképpen segítheti a beteg embert: a gyógyítás, a rehabilitáció, a képességfejlesztés, a fogyatékkal élők lelki támogatása, sporttevékenysége mind ide tartozik. Ami a közös bennük: a ló járása közben a lovas az emberi járás során keletkezőkhöz hasonló mozgásimpulzusokat kap – a medencére, csípőre, gerincre ható erők terápiás hatásúak. A gyógymódnak három alfaját különböztetik meg: a szűkebb értelemben vett hippoterápiát, a gyógypedagógiai lovaglást és a parasportot. Ezek közül a legszélesebb körben az elsőt gyakorolják.

A hippoterápia lényegében neurofiziológiai hatásmechanizmusú fizioterápia, amely a ló és a valamilyen szempontból korlátozott ember mozgásának a kölcsönhatása révén hat. A lépésben haladó ló hátának a lovas medencéjére átvitt mozgása olyan ingert jelent, amely a beteget folyamatos alkalmazkodásra készteti, ezáltal stimulálja és összehangolja az egészséges mozgáshoz szükséges idegrendszeri, érzékszervi és izomműködéseket. Dr. Carl Klüwer professzor, a Nemzetközi Lovasterápia Egyesület (NLE) alapító elnöke elmondta, hogy a hippoterápia egyre több betegség gyógyítására és rehabilitációjára bizonyul alkalmasnak. Az indikációk között szerepelnek egyes neurológiai betegségek – például cerebralis paresis, sclerosis multiplex –, valamint a legkülönbözőbb ortopédiai elváltozások, gerincbetegségek, tartászavarok.