Gyermeknemzés helyett mesterséges megtermékenyítés?
A szexuális aktus hamarosan elveszítheti az egyik legfontosabb funkcióját: nem fogják gyereknemzésre használni, írja a Qubit.
Három-négy évtized múlva az emberiség már nem a hagyományos módon gondoskodik majd a saját utánpótlásáról – mondta a Qubit szerint a múlt hétena BBC-nek Henry Greely, az először 2016-ban kiadott The End of Sex and the Future of Human Reproduction című bestseller szerzője, a világ egyik legjobb egyeteme, az amerikai Stanford Jog- és Élettudományi Intézetének az igazgatója, jogászprofesszor és tiszteletbeli genetikaprofesszor. A jogtudós pedig már három éve azzal turnézik fel-le a világban, annak is a legnagyobb hírű egyetemein, hogy alig néhány év múlva a fejlett nyugaton a gyerekek nem a hálószobákban, az autók hátsó ülésén, vagy sokat látott fesztiválok sátortengerében fogannak majd, hanem kémcsövekben.
A professzor elméletét már csak azért is nehéz komolyan venni, mert egyszerre idézi a Mátrix, a Gattaca és A szolgálólány meséje disztopikusnak szánt világát, csak éppen Greely szerint ez a nagyon is közeli valóság. Ennek útjában szerinte mindössze az áll, hogy a mesterséges megtermékenyítés a nők számára fizikailag megterhelő, és nagyon sokba kerül. Ha a petesejteket nem a nőkből kellene kivenni, vagy legalább mindez nem lenne olyan drága, aki tehetné, már ma is inkább választaná ezt a módszert, mint a hagyományosat – állítja Greely.
De miért akarna mesterséges megtermékenyítést az, akinek nincs rá szüksége? Greely szerint az in-vitro fertilizációnak van egy hatalmas hatalmas előnye a hagyományos fogantatással szemben: a kémcsőben megtermékenyített petesejteket genetikai szűrésnek lehet alávetni. Vagyis az épp csak fejlődésnek induló, 3-5 napos embrióból kockázat nélkül ki lehet venni 1-2 sejtet, és alaposan meg lehet vizsgálni a születendő gyermek genetikai állományát.
Olyan alaposan, érvel Greely, hogy miközben 25 évvel ezelőtt még csak 1-2 genetikai betegség, például a cisztikus fibrózis vagy a Down-kór kiszűrésére végezték a genetikai vizsgálatokat, a ma rendelkezésre álló olcsó génszekvenálási eljárásoknak köszönhetően az adott embrió összes génjét – vagyis elméletileg az abból az adott embrióból születendő gyermek összes tulajdonságát – meg lehet állapítani. Ezek után pedig lehetőség nyílhat arra, hogy a szülők által leginkább preferált embriót ültessék vissza az anyaméhbe, vagyis csökkentsék a szülőség amúgy hatalmas kockázatát.
Nem Greely az egyetlen, aki a hagyományos szexualitás drámai megváltozását várja a következő fél évszázadtól; igaz, mások nem a biotechnológia irányából közelítik a kérdést. Ian Pearson brit futurológus, akárcsak Greely, már az évszázad közepére azt jósolja, hogy a hagyományos emberi szexnek befellegzett, helyette jön a robotromantika, írja a Qubit.
