Gyerek- és időskori szegénység
A tanácskozáson az államtitkár arról is beszélt, hogy a magyarországi lakosság 13 százaléka szegény, ennél magasabb a rossz körülmények között élő gyermekek száma. Pontos adatok szerint a 0-24 év közötti gyermekek közel 19 százaléka él szegénységben. Korózs Lajos munkaügyi államtitkár előadásában arról szólt, hogy a társadalmi összetartozásról szóló jelentést szeptember 15-ig kell eljuttatni az Európai Bizottsághoz, ennek egyik eleme a gyermekszegénység, amely Magyarországon és Európában is gondot okoz. A jelentésnek a társadalmi összetartozásról szóló része bemutatja a hátrányos helyzetű csoportok életminőségének javítására vonatkozó intézkedéseket, emellett foglalkozik a nyugdíjrendszer, valamint az egészségügy-ellátó rendszer fejlesztésével is.
Míg a nyugdíjrendszer jelenleg közel teljes egészében lefedi az idősebb korosztályokat, 1990 óta jelentős csoportok kerültek tartósan munkanélküli, inaktív státusba, és ez a rövid tb-jogviszonyban is érezteti hatását. Egyes becslések szerint 2030 körül akár a félmilliót is elérheti azoknak a száma, akik kiszorulnak az időskori ellátások köréből.
Mindezek hatására az átlagos szolgálati idő a jelenlegi 37-38 évről 33-ra csökkenhet, és ez akár tizedével is visszavetheti az új öregségi nyugdíjak értékét az átlagos keresetekhez képest. További dilemma, hogy a járulékfizetők mintegy harmada csupán a minimálbér után téríti meg a biztosítási díjakat, vagyis ebből a társadalom harmada a jövőben minimális vagy a minimumot csak alig meghaladó nyugdíjakat kap.
Miközben jelentős csoportok időskori megélhetése válik kérdésessé, a nyugdíjakra fordított kiadások még így is komoly kihívás elé állítják az állami büdzsét. Míg ma száz aktív befizetéséből 76 nyugdíjat kell finanszírozni, addig 2050-re ez utóbbi szám 103-ra nő. Mindezek hatására a nyugellátásokra fordított összeg a GDP arányában a 2007-es 10,3 százalékról 13-ra nőhet, legalábbis a pénzügyi tárca prognózisa szerint.
Forrás: Világgazdaság; MTI
