Génterápia frontotemporális demenciában
Az új génterápiás beavatkozás a betegség hátterében álló progranulin-hiányt pótolja, írja az OTSZ Online.
A Science Translational Medicine folyóiratban június 5-én jelent meg a Ludwig Maximilian University of Munich (LMU) kutatóinak cikke, amelyben a frontotemporális demencia terápiájában elért sikerekről számoltak be – egyelőre állati modellszervezeteken és sejtkultúrás tenyészetekben. A frontotemporális demencia jelenleg gyógyíthatatlan betegség, amely memóriavesztést, beszédzavarokat és személyiségváltozásokat okoz. Az esetek 5-12%-ában a progranulin fehérje szintjének csökkenése váltja ki a betegséget. Ez a fehérjék lebontásának hiányosságaihoz vezet, ami oldhatatlan toxikus proteinek lerakódását eredményezi. Ez az agyban bekövetkező gyulladást, az idegsejtek elhalását és a központi idegrendszer ehhez társuló súlyos funkcionális zavarait eredményezi.
“A progranulint termelő gént egy vírusvektor genomjába illesztetettük be”, nyilatkozta dr. Anja Capell, az LMU kutatója, a cikk első szerzője. Ezután a csoport a génmódosított vírusokat egérmodellek véráramába fecskendezte. “A vírus a májsejteket vette célba, amelyek ezután nagy mennyiségben termeltek progranulint, és azt a vérbe juttatták. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető volt, hogy a vírusokat közvetlenül az agyba fecskendezzük, ami súlyos mellékhatások kockázatával járna. Ahhoz, hogy ez a perifériás megközelítés működjön, még egy dolog kellett: át kellett jutni a vér-agy gáton, amely általában blokkolja a molekulák vér és agy közötti cseréjét. Ehhez a Denali Therapeutics fejlesztett ki egy új módszert, ami lehetővé tette gáton keresztül történő viszonylag hatékony szállítást.”
A következő lépésben a kutatók őssejtmodellekben vizsgálták, hogy ez a megközelítés embereken is alkalmazható lesz-e. Az eredmények szerint itt is jelentősen csökkentek a betegség tünetei, ami bizonyítékul szolgált arra, hogy a frontotemporális demencia azon formái, amelyeket a progranulin hiánya okoz, ezzel a génterápiával kezelhetők.
