Géntechnológiai probiotikummal a hiperammonémia ellen
A PharmaOnline szerint veleszületett hiperammonémia esetén vagy májcirrózisos betegeknél kivédheti a hepatikus enkefalopátia kialakulását egy géntechnológiailag módosított, ammóniát bontó baktérium.
Néhány bélbaktérium ammóniát állít elő, ami a bélfalon keresztül felszívódva a keringésbe jut. A keringés révén az agyhoz jutó ammónia toxikus hatások kifejtésére képes; ezt azonban az egészséges májműködés – az urea-ciklus révén – kivédi, írja a lap.
Májcirrózis esetén ez a fajta védő mechanizmus kiesik, és a betegek mintegy harmadánál hepatikus enkefalopátia, májkóma alakul ki. Hasonló zavarok léphetnek fel azoknál, a hiperammonémiaként ismert, genetikai hibákra visszavezethető, ritka kórképeknél is, amiknél az urea-ciklus szenved zavart.
A kóros állapot gyógyszeres kezelése egyrészt az ammóniaképző baktériumokat elpusztító rifaximin adásán, másrészt az ammónia széklettel való kiválasztását fokozó (székletlágyítóként ismert) laktulóz adagolásán alapul.
Lehetséges, hogy a jövőben bővül a terápiás eszköztár, ugyanis USA-beli kutatók az Escherichia coli Nissle 1917 baktériumból – genetikai módosítással – olyan probiotikumot alkottak, ami a bélben lebontja az ammóniát.
A génmódosított, a genetikai állományában N-acetil-glutamát-szintázt kódoló génszakaszt is hordozó E. coli Nissle 1917 a SYNB1020 nevet kapta. A génmódosított probiotikum az ammóniából történő arginin képződést serkenti. Annak a kivédésére, hogy a SYNB1020 tartós, esetleg nem kívánatos változásokat okozzon a bélflórában, a génmódosítás részeként az E. coli Nissle 1917 élettartamát lerövidítették.
A SYNB1020 adagolása állatkísérletesen hatásosnak bizonyult, mert az a vérükben magas ammónia-szinttel rendelkező állatoknál is kivédte a hepatikus enkefalopátia kialakulását. Emellett, a probiotikus baktériumok nem jutottak be az állatok szisztémás keringésébe, és néhány hét elteltével már azok székletéből sem voltak kimutathatók.
A génmódosított probiotikum biztonságosságának a humán fázis-I. klinikai vizsgálata is megtörtént. A probiotikum adagolása, az esetenként fellépő enyhe hányingert és hányást leszámítva, magas dózisokban is jól tolerálhatónak bizonyult. Mivel a vizsgálatba bevont (egészséges) személyeknél a vér ammónia-szintje nem volt emelkedett, a probiotikumnak a vér ammónia-szintre kifejtett hatását nem lehetett vizsgálni.
A SYNB1020 előállítója a közeljövőben – újabb klinikai vizsgálatok keretén belül – májcirrózisos betegeken fogja a géntechnológiai probiotikum hatását vizsgálni.
