Forrósodó hot spot csata

Kemény csata bontakozott ki az utóbbi hónapokban az ingyenes és a fizetős hot spot (vezeték nélküli internet-hozzáférést biztosító) szolgáltatók között Európában. A részben filozófiai, részben pénzügyi természetű vita lényege, hogy melyik üzleti modell lesz az uralkodó a nem helyhez kötött világháló-használatban. A fizetős hozzáférés elsősorban a mobilszolgáltatók „szívügye”, de egyre több jel utal arra, hogy léteznek az ingyenességre épülő, ám gazdaságilag mégis életképes üzleti modellek is.

  Ingyenes internet-hozzáférést biztosító, WiFi (vezeték nélküli széles sávú) európai hálózat létrehozását jelentették be a közelmúltban a brit fővárosban. A kezdeményező, az Amerikában már ismert Freehotspot nevű cég kész tervekkel állt elő: eszerint az első hozzáférési pontok Londonban és Párizsban létesülnek még az ősszel, utána a rendszer lefedi a fővárosokat, majd a nagyobb városokat szerte a kontinensen. A Free-hotspot a kapcsolódási pontok „üzemeltetőinek” (vendéglőknek, benzinkutaknak, szállodáknak) is ingyen adja a szükséges infrastruktúrát, sőt a karbantartást és a szolgáltatástámogatást is. A legtöbb, már futó projekt nem teljesen így épül fel: a használat ingyenes, de ennek az árát a „vendégcsalogató” hot spotok birtokosai, például a telepítésben élen járó gyorséttermek fizetik meg. Mivel a cég anyavállalata, az Anacapa Holdings elsősorban internetes marketingben utazik, kézenfekvő a következtetés, hogy az ingyenesség ebben az esetben sem teljesen önzetlen: hatalmas potenciális ügyfélkört jelent a
mobilan internetezők gyorsan bővülő tábora,
ráadásul az e körben jellemző laptophasználat és gyakori utazás komoly fizetőképességet is feltételez. A bővülés ütemére egyébként jellemző, hogy az USA-ban és Japánban már az eladott számítógépek többsége hordozható, és Európában is fele-fele az arány.