Fókuszban a korai daganatkezelés
Élénk szakmai diskurzus, esetenként parázs vita bontakozott ki a korai daganatkezelés egyes lehetőségeiről a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Keszthelyen megrendezett kétnapos tematikus szimpóziumán, írja az mkot.hu.
Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója bevezető előadásában kiemelte, hogy a régóta használt klasszikus végpontok mellett a korai daganatok kezelésében új eredményességi mutatókat figyelnek. A terápiás döntéseket új markerekre lehet és kell (kellene még nagyobb számban) alapozni. A patológiai leletek ugyanis kiegészülnek a genomikai profilokkal és ctDNS vizsgálatokkal, amelyek alapján rizikó-adaptált becslések születhetnek. Ezekre nemcsak terápia-eszkalációt lehet alapozni, hanem deeszkalációt is, azaz az onkológiai kezelések biztonságos rövidítésének, elhagyásának is alapjai lehetnek ezek az újabb vizsgálati adatok.
– A rák gyógyításának esélye folyamatosan nő, de a döntéshozatal komplexebbé válik, mert több paraméter kombinációját kell mérlegelni. A korai daganatok optimális kezelése azért is fontos, mert a daganatok döntő többségét ma is későn diagnosztizáljuk. Ha a korai kezelésekhez mindenki időben hozzájutna, a halálozás harmadával-negyedével csökkenhetne. A legnagyobb áttörés lehetősége nem az új gyógyszerekben, hanem a korai diagnózis és kezelés egyenlő esélyű elérésében van – fogalmazott Dank Magdolna.
Dr. Nagy András (SZTE Radiológiai Klinika) a minimál invazív sebészetről és az ablatív technikákról adott áttekintést. Előadásában számos modalitást bemutatott. Meglátása szerint a klinikai gyakorlatban ma nem használják ki az ablatív technikákban rejlő lehetőségeket. Ennek egyik fő oka, hogy hiányoznak az evidenciákat bizonyító publikációk, amelyekre széles körben döntést lehetne alapozni. Emiatt gyakran anekdotikus eredményeken, az egyes ellátóhelyeken kialakított szakmai együttműködéseken és napi gyakorlaton múlik az, hogy a korai daganattal kezelt betegek kezelésében mennyiben kalkulálnak az ablatív terápiák lehetőségével.
A hozzászólások is az onkológusok szkeptikus attitűdjét tükrözték vissza. A témához hozzászóló Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára felajánlotta segítségét abban, hogy a rendelkezésre álló adatok retrospektív feldolgozásával támasszák alá az ablatív eljárások korai alkalmazási lehetőségeit, költséghatékonyságát, ami alapja lehet egy szélesebb körű finanszírozásnak.
A teljes tudósítást ITT olvashatja
