Foglalkozási eredetű betegség: jelenteni kell
Akár minden tizedik rosszindulatú megbetegedés okozta halálozás összefüggésbe hozható a munkakörülményekkel – írja az egeszseg.hu.
A munkahelyi tényezők között több olyan is van, amely ismerten növeli a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, ezekről táblázatot is közöl az egeszseg.hu.
A munkáltatókat jogszabályok kötelezik arra, hogy megvédjék dolgozóikat a munkahelyi rákkeltő hatásoktól. Az elsődleges, hogy próbáljanak olyan technológiát alkalmazni, amely nem használ rákkeltő tényezőket. Sokszor ez nem lehetséges (pl. röntgen készülék), s ilyenkor műszaki (zárt rendszer, árnyékolás), szervezési (bejutás korlátozása) és – végső esetben – egyéni (védőeszközök) megoldásokat alkalmaznak, hogy minimálisra csökkentsék az expozíciót. Tájékoztatni és oktatniuk kell az érintett munkavállalókat, akiknek joguk van tételesen megismerni a munkájuk során őket érő rákkeltő hatásokat (pl. vegyi anyagok biztonsági adatlapjai, mérési eredmények). A munkavállalók kötelesek (és saját érdekükben is érdemes) minden munkahelyi előírást betartani: így például a technológiára, a szellőztetésre, az egyéni védőeszközre, illetve a munkahelyi higiénére vonatkozó szabályok az ő védelmüket is szolgálják. Utóbbiak között a legfontosabbak az étkezés, ivás, dohányzás tiltására, illetve az átöltözésre vonatkoznak: ezzel elkerülhető a rákkeltő anyagok lenyelése, a szennyeződés hazavitele.
A foglalkozási és a nem-foglalkozási (sorsszerű) eredetű rosszindulatú daganatok orvosi szempontból (tünetek, kezelés) nem különböznek egymástól. Bizonyos daganat típusok hátterében gyakran állnak foglalkozási tényezők (pl. mesothelioma), mások hátterében nem igazoltak még foglalkozási tényezőket (pl. prosztatarák). Ha felmerül, hogy egy rosszindulatú daganatos betegség foglalkozási eredetű, akkor azt az észlelő orvosnak jelentenie kell a munkavédelmi hatóságnak (területi kormányhivatal). Mivel ez a hosszú lappangási idő miatt gyakran nyugdíjas korban merül fel, ezért nemcsak a foglalkozás-egészségügyi orvosok, hanem a háziorvosok és a klinikai orvosok is jelenthetik a gyanút. A munkavédelmi hatóság kivizsgálása fogja igazolni azt, hogy előfordult-e a munkahelyen olyan rákkeltő hatás, mely a kérdéses betegséget okozhatta.