Fogadás életre-halálra

Életbiztosítás I.

Magyarországon a lakosságnak csak alig fele rendelkezik életbiztosítással, és ezek is inkább kis összegűek. Cikksorozatunkban igyekszünk körbejárni, milyen konstrukciók között lehet ma válogatni, megnézzük, mit várhatunk az egyes biztosítási módozatoktól, és igyekszünk a fő tendenciákról is képet adni. De először is, lássuk, mi is az életbiztosítás! Az első életbiztosítási szerződést 1589-ben jegyezték fel. Velencében hét magánszemély vállalta, hogy szerződést köt Augustin Bofino életére, aki 600 dukáttal tartozott Gieronimo Quartónak. A biztosítók rosszul spekuláltak, Bofino egy évvel később meghalt, így kénytelenek voltak ők kifizetni tartozását Quartónak. Az életbiztosítások csíráit azonban jóval korábban, a középkor jobbágysági rendszerében is fellelhetjük. Az idősebb szolgák életjáradékot kaptak abból az összegből, amelyet korábban befizettek uraiknak – ők alattvalóik halálát követően a maradék pénzt értelemszerűen megtartották. A középkori céhek támogatták meghalt tagjaik családját, átvállalták a temetkezési költségeket, illetve váltságdíjat fizettek értük kalóztámadás esetén, emellett vagyonbiztosítást is nyújtottak a tűz- és a hajótörések elleni károkra. A bányászoknál az életbiztosítót a „Penny Box” helyettesítette: a jövedelem egy részét perselybe tették, s társuk halálos balesetét követően – ami akkoriban igen gyakori volt – ebből segítették a hátramaradt családtagokat. A 17. század Franciaországában már az állam is szerepet vállalt, az állampolgárok ugyanis kölcsönöket nyújtottak az apparátusnak, a kamatokat pedig életjáradék formájában kapták kézhez. A magánszemély halálát követően a befizetett összeg azonban az államnál maradt. A kölcsönök öszszegét később életkor és halandósági tábla szerint határozták meg, a fiatalabbak többet fizettek. (Az első biztosítási halandósági táblát a csillagász Edmond Halley alkotta meg 1693-ban.)
Az első életbiztosító társaságként a Society for Widows and Orphans- t tartják számon; az 1699- ben Angliában alapított cég ügyfelei életjáradékot kaptak meghatározott ideig, avagy életük végéig.