hirdetés

Filippov Gábor: A felülről vezényelt reform ritkán hoz eredményt

A központilag, „felülről” vezényelt reform ritkán hoz tartós eredményeket – mondta a Népszavának Filippov Gábor történész, politológus, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

Futunk bele egy gazdasági-társadalmi válságba, miközben a népegészségügyi mutatók javításához mégiscsak szükség lenne valamiféle jólétre, ösztönzésre használható forrásokra. Mi következhet ebből – csakis a végletes romlás, vagy népegészségügyi nyereséggel is kijöhetünk a válságból?

Az Egyensúly Intézet nemrég felmérést végzett arról, hogy saját megítélésük szerint milyen mértékben fenyegeti az emberek megélhetését a jelenlegi válság, és az eredmények nem adnak okot optimizmusra: az előttünk álló évben tömegeket fog fenyegetni az elszegényedés. Az emberek jelentős része nemcsak a fűtésszámla kifizetésekor küzd komoly nehézségekkel, de a megfelelő táplálkozás finanszírozása terén is. És akkor nem beszéltünk a válsághelyzetből eredő folyamatos stresszről, a munkahelyvesztés veszélyével vagy a munkanélkülivé válással járó mentális terhelésről, ami mind meg fog mutatkozni az egészségügyi kockázatok súlyosbodásán. És igen, a népegészségügyi rendszer modernizálásához is pénz kell, abban pedig most az állam sem fog úgy dúskálni, mint az elmúlt évtized konjunktúrájában. Ha valami jót is magunkkal vihetünk a most következő nehéz időszakból, az az lesz, ha megtanuljuk, hogy a halogatás ideje lejárt – a cselekvéssel bűn lenne megvárnunk a következő válságot.

Ez a tanulság, de ki fog cselekedni? Akik eddig nem cselekedtek, azok milyen érdek, tapasztalat, motiváció alapján fognak másként reagálni?

A döntés és a változások végrehajtása nyilván a mindenkori parlamenti többség feladata, és itt nem látok harmadik lehetőséget a „bölcs megvilágosodás” és a „nekünk Mohács kell” forgatókönyvek mellett. Tehát vagy felismerjük a hosszú távú érdekeinket, és úgy döntünk, hogy változtatunk, vagy megvárjuk, amíg a gödör mélyére jutunk, és akkor kényszerből, de cselekszünk.

Azt látjuk, hogy a kormány viszonylag dinamikusan nyúl bele az ellátórendszer működésébe, ám maximálisan titkolva, hogy éppen mire készül. Olykor aztán váratlanul, a függöny mögül előugorva tárják a közönség elé, hogy éppen honlaptól mi következik. Ön szerint működképes-e ez a modell?

Tartom, hogy a mostani folyamat nem az átfogó szemléletváltásról, hanem elsősorban a tűzoltásról, a humán erőforrás optimalizálásáról és a rövid távú költségmegtakarítási lehetőségekről szól, lehetőleg minél korlátozottabb társadalmi konfliktusok mellett. Ebben a helyzetben egyik kormánynak sincs könnyű dolga Európában, sem politikai, sem szakpolitikai szempontból. De ettől még előbb-utóbb arra is választ kellene adni, hogy miképpen akarunk valóban javítani az európai összevetésben kiugróan rossz egészségmutatóinkon.

A jelen rendszerben miben látja azt az erőt, mechanizmust, amely megakadályozhatja, hogy a megcélzott költségmegtakarítás ne járjon az egészségügyi szolgáltatások leépítésével s a legkiszolgáltatottabb ügyfelek kiszorításával?

Tartok tőle, hogy erre nincs garancia, én legalábbis nem látom. Az EU-tagállamok átlagban a GDP-jük 8 százalékát költik az egészségügyre, nálunk ez a szám csak az utóbbi években kúszott valamivel 6 százalék fölé. Vagyis a magyar egészségügy EU-s összevetésben eleve forráshiányos, és a költségmegtakarítás legjobb esetben is csak a szinten tartást szolgálhatja. A WHO évek óta sürgeti, hogy az országok nagyobb arányban költsenek az egészségügyre, elsősorban a prevenció és az alapellátás fejlesztésére, már csak azért is, mert a túl későn felfedezett megbetegedésekből folyamatosan brutális mértékű plusz teher keletkezik – vagyis a szűkmarkúság egyben mindig pazarlás is.

Az ágazat átalakításakor milyen eljárás lenne jó a közjó maximalizálására?

Az egészségügy az egyik legkonfliktusosabb, számtalan ellentmondó érdekkel tarkított terület, amelyen nehéz nem azonnal méhkasba nyúlni. Cserébe egy átgondolt reform nem csupán költséges és kockázatos, de a megtérülés is csak hosszú távon mutatkozik, aminek a politikai gyümölcseit nem is feltétlenül az fogja learatni, aki elindította. Ráadásul mi, választók is megtanítottuk rá a döntéshozókat, hogy nehezen viseljük és nemigen honoráljuk a gyors és mélyreható változtatásokat. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy ha nem akarunk lecsúszni, nem spórolhatjuk meg a rendszer átalakítását – de ehhez mindenekelőtt pártokon átívelő konszenzusra lenne szükség a tekintetben, hogy Magyarországnak el kell kezdenie intenzíven befektetni az egyetlen természeti erőforrásába: az emberekbe.

Elvezethetnek-e ide a reformdiktátumok, vagy azok eleve magukba hordozzák a bukást?

Szerintem az elmúlt harminc év politikatörténetéből azt is megtanulhattuk, hogy a központilag, „felülről” vezényelt reform ritkán hoz tartós eredményeket. Ráadásul egy ilyen komplex területen tényleg csak akkor lehet változást elérni, ha legalább a célokat illetően a politikai oldalak között is van valamilyen minimális konszenzus. Meggyőződésem, hogy Magyarország helyzetéből adódóan az emberi erőforrások fejlesztésének mint stratégiai célnak (elsősorban a közoktatás és az egészségügy modernizációjának) olyan típusú „politikai védettséget” kellene élveznie, mint a kilencvenes években az ország nyugati integrációjának. A sikeres nemzetközi példák azt mutatják, hogy ez nemcsak elengedhetetlen, de lehetséges is.

A teljes interjút a Népszava közli.

(forrás: Népszava)
hirdetés

Könyveink

  • learn more Út Stockholmba – Tudósok és Nobel-díjak

    A kiadvány a tudományról és a tudósokról szól, valamint arról a díjról, amely már több mint száz éve a legismertebb...

  • learn more Patikai reklámtárgyak

    A kiadó tovább folytatja az 1999-ben elkezdett, nagy sikert aratott reprezentatív gyógyszerészettörténeti albumsorozatát ezen könyvével. A reklám a...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Vágy és hatalom

    E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...

  • learn more Kreativitás - Az elme kerekei

    A kiadó most új köntösben, „Az elme kerekei" címmel induló sorozat első tagjaként ajánlja a világszerte nagy sikerű Kreativitást az...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Discoveries in Gastroenterology

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more A placebo-válasz

    „A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...

  • learn more Inkretintengelyen ható terápia a diabetológiai gyakorlatban

    Az utóbbi mintegy két évtizedben a 2-es típusú diabetes került a figyelem középpontjába a...

  • learn more Vezetés és szervezés - Szervezetek kialakítása és működtetése

    GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY… -    mi a vezető feladata? -    miért készítenek...

  • learn more Balneoterápia és hidroterápia

    Magyarország termálforrásokban gazdag. Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Neuroanesztézia és neurointenzív ellátás

    Az idegtudományok haladása gyökeresen átalakította az idegrendszerrel kapcsolatos orvoslást, így az aneszteziológia és az...

  • learn more Aneszteziológia és intenzív terápia

    A jegyzet célja: megismertetni az anesztéziát és az intenzív terápiát, valamint hidat építeni az első években megszerzett...

  • learn more Gyógyszertámogatás

    A fejlett és közepesen fejlett országokban a gyógyszerek jelentős részét az állam, illetve az annak alrendszereként működő társadalombiztosítás...

  • learn more The Etiological Role of Hepatitis C Virus in Lymphomagenesis

    The acute inflammation of liver in patients (acute hepatitis) can be produced by different chemicals...

  • learn more Sorsdöntő génjeink

    Az USA-ban már nagy sikert aratott könyv Európában először magyarul jelent meg. A szerző a könyvében leírja, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki...

  • learn more A tudatos jelenlét a függőségből kivezető úton

    Ez a hiánypótló kötet függőségben érintetteknek nyújt praktikus, minden részletre kiterjedő útmutatást a...