Fiktív kezelésekkel az alulfinanszírozottság ellen?

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) több esetben is elszámolhattak olyan kezeléseket, amelyeket az illetők nem is vettek igénybe – legalábbis a 24.hu rögtönzött körkérdése szerint. Az Ügyfélkapun ellenőrizhető betegéletutakban elszámoltak és kiváltottak agyvérzés kezelésére szolgáló gyógyszert úgy, hogy az illető a felíró orvost sem ismerte, császármetszést kódoltak felülvizsgálat alkalmával, és 37 fogtömést számoltak el a NEAK felé másfél hónap alatt.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző szerint a jelenség leginkább a fogászatban lehet jellemző. Annyira alacsony a finanszírozása például a foghúzásnak, hogy nem fedezi a fecskendőt, a tűt és az érzéstelenítőt, a fogorvos órabérét, így kénytelenek ilyen eszközhöz folyamodni.

Novák Hunor orvos nagyon nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy valakinek véletlenül kódoljanak be például olyan műtétet, amit nem végeztek el. Az viszont sajnos elterjedt módszer, hogy bekódolnak meg nem történt vizsgálatokat, mert annyira alulfinanszírozott az ellátás, hogy ha nem teszik meg, villanyra vagy fűtésre sem lenne pénz. Ha úgy vesszük, ez csalás, ami felett nagyon sokan szemet hunynak és kényes téma, de őszintén beszélni kell arról, hogy nem lehet kihozni az ellátást annyiból, amennyit az állam ad rá – mondta. Hozzátette: nem tudja vehemensen elítélni ezt a gyakorlatot, mert attól például, hogy egy kórházban valaki bekódol valamit, nem lesz magasabb a fizetése, nem vesz belőle luxusautót, hanem lesz például kézfertőtlenítő és gyógyszer az adott kórházi osztályon. Az orvosnak egyébként az az érzése, hogy szemet hunynak a módszer felett: elfogadják, hogy alulfinanszírozott az ellátás, de nem büntetnek, mert e nélkül nem megy. Fenntartják a rossz rendszert, amiből a finanszírozás drasztikus emelésével lehetne kitörni.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint az orvosok semmilyen szinten nem érdekeltek abban, hogy hatékonyan költsék el a rendelkezésre álló erőforrásokat. Arra vannak inkább ösztönözve, hogy a zavarosban halászva keressék meg maguknak, a rendelőnek és a kórháznak a pénzt. Elárulta: nem is minden kórházban és szakrendelőben az orvos kódol, van, ahol kódolócsoportok dolgoznak. Az orvos itt is leírja, hogy mit végzett el, de az intézmény felelőssége, hogy mit hoz ki ebből, természetesen nem meghamisítva az adatokat. És mivel az orvosokat senki nem dicséri meg mondjuk azért, ha nem kérnek egy CT vizsgálatot, mert úgy gondolják, hogy nincs rá szükség, így inkább túlbiztosítják magukat.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt arról tájékoztatta a lapot, hogy 2015 és 2017 között 120-ról 364-re nőtt a bejelentések száma. Ez szerintük azt jelzi, hogy a biztosítottak egyre tudatosabbak, és egyre többen nézik meg betegéletútjukat az Ügyfélkapun. Mint írták, az esetek többségében bebizonyosodott, hogy csak elírták a TAJ számot, ezért jelent meg egy adott – vagyis elvégzett – ellátás más beteg betegéletútjában. Ilyenkor a betegéletút helyreállításáról is intézkednek. Az elmúlt tíz évben, amióta ez a szolgáltatás él, a rendelkezésre álló adatok szerint 319 esetben történt korrekció – közölte a NEAK.