Fény derül a titokra: hasznos a gördülő cipő?

– Mi köze van egymáshoz az anatómiának és a sporttudománynak?

– Idén Donáth Tibor – a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének emeritus professzorának – 85. születésnapja adta az apropót, hogy egy olyan szekcióval kezdjük a mozgásbiológiai fórumot, ami az anatómiát helyezi fókuszba, az anatómiának egy olyan speciális ágát, ami egyre fontosabbá válik mindannyiunk számára. Ez a specialitás a funkcionális, vagy klinikai anatómia, ezen belül az anatómia és a sporttudomány kapcsolódási pontjai. Az anatómiaoktatás első fejezete a mozgás szervrendszerének tárgyalása, ennek oktatása elképzelhetetlen a mozgásfunkciók ismerete nélkül, és innen már csak egy ugrás a tágabb sporttudomány. Hogy további példát mondjak, ilyen kapcsolódási pont, ha létrejön egy patológiás struktúra vagy egy patológiás mozgás, és azt vizsgáljuk, hogyan lehetséges annak korrekciója; vagyis statikus és dinamikus megközelítések egyaránt szóba kerülnek. A tavalyi konferencián az intézetünkből csak én tartottam előadást az élsportoló nőket fenyegető úgynevezett atléta-triász kórélettani hátteréről, ugyanis a nem versenyszerűen sportoló fiatal nők körében is egyre gyakoribb ez a tünetegyüttes. Náluk a szindróma kibővül, része a testképzavarral súlyosbított csökkent táplálékbevitel és az energiadeficit következtében kialakuló, általában több szervrendszert érintő, súlyos, egyes esetekben végzetes kórkép. A mostani konferencián  „Az anatómia és a sporttudomány közös távlatai”  címmel  megrendezendő szekció előadásit már az intézetünk szervezte. 

– Az egyik előadójuk a gördülőcipőkről fog beszélni. Sokat vitatkoznak arról, hogy vajon hasznosak-e ezek a cipők az egészségmegőrzés szempontjából. Önnek mi a véleménye?

– Emlékeim szerint az ilyen típusú cipők valamikor ortopédcipők voltak és azok számára készültek, akiknél a járás során az elrugaszkodási fázis károsodott, például a nagylábujj deformáltsága miatt. Ebből egy nagyon sikeres üzletág nőtt ki, pláne hangzatos nevet is kapott, ami nem kell, hogy befolyásoljon senkit, hiszen a divatot soha nem a célszerűség diktálja. Az a fontos ebben a kérdésben, hogy milyen hatással lehet egy egészséges anatómiai struktúrára, ha korrekciós hatások érik. De az ember nagyon sok mindenre rá tudja beszélni magát, és ehhez még a placebohatás székhelye, a nagyagy mélyében elhelyezkedő nucleus accumbens is segítségére van. Hogy meghívott előadónk, Székely András radiológus rezidens melyik oldalon áll a vitában, az majd a konferencián kiderül, egyelőre magam sem tudom.

– A zoológia hogyan kapcsolódik a mozgásbiológiához?

– A konferencián az evolúciós aspektus is szóba kerül, az egyik zoológus kollégánk, Zachar Gergely az emberi mozgásszervrendszer evolúciós örökségéről fog beszélni, arról, hogy milyen lehetőségeket, esetleg betegségeket örökölhettünk az elődeinktől, és mi annak a testtartásváltozásnak a következménye, amelyet az ember felegyenesedése okozott. A mozgással összefüggő témák tárháza szinte kimeríthetetlen: például miért volt a neandervölgyi ősembereknek más állású csípőizülete, vagy miért térnek el a medencei átmérők? De a jelenben is találkozhatunk a jó futóláb és a rossz futóláb példájával, itt a boka – sarokcsont – nagylábujj háromszög formája számít. Az evolúciós orvostudomány nagyon izgalmas kérdéseket vet fel.

– Közismert Kriston Andrea neve; ő is ezzel a területtel foglalkozik?

– Kriston Andrea is hasonló témát feszeget, visszanyúl a törzsfejlődési alapokhoz, nagyon sokat tesz a férfi-női egészségmegőrzés érdekében. A trénerképző kurzusain tanítok anatómiát és így személyes tapasztalataim vannak az úgynevezett KIT – intimtorna tudományos elkötelezettségéről. A medencefenék-izmok edzésével ugyanis sok jót lehet elérni és a kóros elváltozások megelőzésében is döntő szerephez jut. A felegyenesedés révén a medencefenéki izmokra túl nagy súly helyeződött. Korábban, amikor ez a súly a hasfalat terhelte, a rövid szakaszokból álló, és erős inakkal jól kipányvázott egyenes hasizmok és a széles hasizmok kiváló alátámasztással szolgáltak. Így van ez a rokon főemlősökben most is. Azonban a medencefenék izmainak ez a feladat nem annyira testhezálló, így különösen hasznos, ha eddzük őket. A konferencián Kriston Andrea az edzett intim-izmok (azaz, a medencefenéki és gátizomzat) sportteljesítményt növelő hatásáról fog előadni.

– Milyen egyéb konkrét klinikai vonatkozásai vannak a konferenciának?

– Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának adjunktusa az onkoplasztikai műtétek – ezek közül is elsősorban az emlődaganat utáni rekonstrukció – utáni mozgásfunkció-károsodásról beszél majd. A rosszindulatú emlődaganatok eltávolítása sokszor komoly, csonkoló műtétet igényel, amelynek következtében kiterjedt szövethiány jön létre. A daganat eltávolítását követő rekonstrukció során a környező területekről elvett legtöbbször bőrt, izmot, illetve zsírszövetet tartalmazó lebenyekkel állítják helyre a formát, az esztétikus külalakot. Ilyenkor az izom eredeti helyén bizonyos mozgásfunkcióbeli károsodások jöhetnek létre. Ha például a széles hátizomból fordítanak előre egy lebenyt, akkor az illető a kamra legfelső polcára már nem fog tudni pakolni – fel fogja tudni emelni a karját, de csak kisebb erőt lesz képes kifejteni. Ha a hasizmot használják fel emlőpótlásra, akkor a sérvesség veszélye fokozódhat. Amennyiben izom alatti szilikonprotézist kap az illető, esetleg minden egyes kilincslenyomáskor ugorhat egyet a mellizma – ez is egy olyan aspektusa a mozgásbiológiának, amivel eddig nem foglalkoztunk, senki nem is gondolt rá, hogy ez is része lehet ennek a tudománynak. Olyan határterületek jönnek így létre, amelyek egyébként aligha találkoznának egymással.
Baksa Gábor kollégám a sport- és idegsebészetben alkalmazott endoszkópos cadaver-operációkat mutatja be. Az így megtanult és továbbfejlesztett módszerekkel minimális sebzéssel végezhetők műtétek agykamrákban, vagy akár ízületekben, ez az aspektus pedig a mielőbbi gyógyulás, a funkciók helyreállítása szempontjából nem elhanyagolható. Különösen akkor nem, ha valaki élsportoló.

– Hogyan növelhető az izomerő az izom szorításán keresztül?

– Már az izmokat körülvevő beépített pólya (fascia) az izomrostokat egységnyi kötegekbe foglalja és az izmok különböző funkciójú csoportjait a végtagcsontokhoz szorítja, ezzel megadja azt az irányt, amelyben a legnagyobb erőt kell kifejteniük. Ha bandázsolunk egy izmot, esetleg a fáslizás – vagy a speciális ruha segítségével – persze nem olyan erősen, hogy a vérkeringés elszorítódjon, azzal az izom fasciáit segítjük hatékonyabban működni. Lesz egy igazi sportoló előadónk, aki ma már a sportruházat funkcionális kialakítása és a fejlesztések (marketing) oldaláról is nézi a sportot. Széles József, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszékéről arról fog beszélni, hogy milyen kutatások vezettek a SKINS sportruházat kialakításához, ezen irányzat talán legjobban ismert eleme az úszásban azóta már „divatjamúlt” cáparuha (amellyel az izomműködést tesszük hatékonyabbá).

– Önnek mi a szakterülete?

– Saját kutatási témám a központi idegrendszer kutatásától indult, és ma már a klinikumhoz köthető és funkcionális anatómia érdekel. Az előadásunk a sportolók egyik fontos élethelyzetével foglalkozik, nevezetesen, hogy a teljesítményfokozók (az anabolikus szteroidok) és az izom- ín- ízületi sérülések miatt gyakran használt nonszteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók együttes fogyasztásával milyen szervi elváltozások veszélyének teszik ki magukat, hogyan károsíthatják veséjüket, májukat, izomrendszerüket. A kérdés úgy merült fel, hogy a Londoni Kingston University munkatársával, Petróczi Andreával olyan teszt kidolgozásába kezdtünk, amelynek révén non-invazív módszerekkel történhet a doppingellenőrzés – mivel a szteroid lerakódik a hajban, hetekkel, hónapokkal a verseny után adott hajmintából is kimutatható. Ezek a témák is szóba kerülnek a szekciónkon.

A konferencia részletes programjáért kattintson ide.