Felmondta dolgozói kollektív szerződését a Pécsi Tudományegyetem (PTE); a lépés indoka az intézmény pénzügyi stabilitásának megteremtése.
Győrffy Zoltán, a PTE szóvivője csütörtökön azt mondta: Gábriel Róbert rektor a klinikai központ kérésére szerdán mondta fel a mintegy hat és félezer dolgozó kollektív szerződését. A döntés hátterében az áll, hogy a kontraktusban vállalt kötelezettségek túl nagy anyagi terhet róttak a klinikákra. A PTE honlapja szerint az egyetemnek jelenleg mintegy 3,5 milliárd forint lejárt határidejű tartozása van.
A szóvivő hozzátette, hogy a felmondási idő június 30-ig tart, az új kollektív szerződés megkötéséről tárgyalások kezdődnek.
Mivel a kollektív szerződés rögzítette a munkavállalóknak fizetendő különböző pótlékokat, a pluszmunkákért és ügyeletekért fizetendő díjak mértékét is, felmondása elsősorban az egészségügyi dolgozókat érintheti kedvezőtlenül. Az orvosok azért aggódnak, mert valószínűsítik, hogy az új szerződéssel anyagilag rosszabbul járnak majd, kollektív szerződés nélkül pedig csak a felét kapnák az eddigi ügyeleti díjaknak, amely jelenleg az alap órabérük 130, önkéntes túlmunka esetén pedig 195 százaléka.
Egy, a nevének elhallgatását kérő orvos úgy nyilatkozott, hogy az orvosok alapfizetése alacsony, gyakorlatilag a pluszmunkákból, az ügyeleti díjakból élnek. Megítélése szerint nem kizárt, hogy a lépés összefügg a napokban tartott rektorválasztás eredményével, amikor is Gábriel Róbert alulmaradt riválisával, a július elsején hivatalba lépő Bódis József orvosprofesszorral szemben.
Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) klinikai főigazgatója szerint nem a dolgozók ellen irányult, hanem az életszerűség indokolta a kollektív szerződések felmondását az intézményben.
Kollár Lajos csütörtökön azt mondta: a döntés hátterében az áll, hogy szükségessé vált a munkahelyek jelenlegi valós kockázati tényezőinek felmérése, és új szerződések megkötése az érdekvédelem képviselőivel történő egyeztetést követően.
A felmondott kollektív szerződésekben még olyan munkahelypótlékok szerepeltek – mutatott rá –, amelyek már nem életszerűek. Példaként hozta fel, hogy a radiológián dolgozók kockázati pótlékát korábban indokolta a sugárveszélyes környezet, de a mai modern képalkotó berendezések világában ez a tényező nem áll fenn.
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...