Felfedezni!

A nőknél a petefészekrák a daganatok között a hetedik leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte. A női szaporítószervek daganatos megbetegedései közül a petefészekrák okozza a legtöbb elhalálozást. Európa-szerte évente több mint 42 000 nőt veszítünk el e betegség következtében.  Magyarországon évente több mint 1000 nő, édesanya, lány betegségét diagnosztizálják, és az érintettek több mint felének ez már túl késő… Figyeljünk oda testünk jelzéseire, fedezzük fel időben ezt a veszélyes betegséget!

Magyarországon a Mályvavirág Alapítvány már 2015 óta dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a betegségben érintetteknek.

Idén a járványügyi helyzet miatt nincs lehetőség személyes részvételen alapuló figyelemfelhívó és tájékoztató rendezvények szervezésére, a Mályvavirág Alapítvány azonban az online platformok széles skáláját használva hangsúlyozza, hogy mivel sajnos nincs szűrési eszköze a petefészekráknak, a tünetekre annál jobban oda kell figyelni! Szemben például a méhnyakrákkal, a petefészekráknak nincsen rákmegelőző stádiuma, azaz nem megelőzhető. 

A sikeres gyógyulás szempontjából a legfontosabb, hogy idejében felismerjék, és a megfelelő kezelésekkel a beteg meggyógyulhasson. Az alapítvány célja a tavaly már elindított figyelemfelhívó kampány folytatásával éppen ennek a gondolatnak a középpontba állítása: FELFEDEZNI! 

A Mályvavirág Alapítvány idén a felfedezni.hu weboldalon mutatja be a dán KIU nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó betegszervezet által készített figyelemfelhívó kisfilmet, valamint a FELFEDEZNI szó kezdőbetűiből összeállított lista segítségével is igyekszik rámutatni, milyen tüneteket okozhat a korai stádiumú petefészekrák.

A felismerést nehezíti, hogy a betegség korai stádiumában nem specifikus tünetek jelentkeznek, hanem olyanok, amelyek könnyen általánosíthatóak, és összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel, például: puffadás, alhasi fájdalom, gyomorrontás. A tünetek hosszabb távú fennállása esetén mindenképpen szükséges a megfelelő és átfogó kivizsgálás, hogy, ha valóban petefészekrák okozza ezeket, akkor időben el lehessen kezdeni a kezelést!  Az érintettek többségénél késői, előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra és kezelésre a betegség, akkor, amikor már más szervekre is áttétet képzett a növekvő daganat. 

Elképesztő adat, de a petefészekrákos betegeknek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül az orvoshoz.

A jelenlegi szabályozás szerint a petefészekrák kezelése a műtét, a kemoterápia és biológiai terápiák, elsősorban immunterápia és PARP-gátlók alkalmazása. Sajnos azonban ezek előrehaladott állapotban véglegesen ritkán gyógyítják meg a betegséget, de lassíthatják a daganat kiújulását. A kezelési lehetőségek a betegség stádiumától, valamint a BRCA génmutációtól függenek. A veszélyeztetettség lehetősége és mértéke függ az életmódtól, a kortól, és a családi kórtörténettől. 

A petefészekrákok egy részéért a BRCA génmutáció felelős, mely a legtöbb esetben örökölhető, de ismert a nem örökletes formája is. A BRCA státusz viszonylatában a kezelés is más lehet, így fontos ennek meghatározása a petefészekrák diagnózis felállítása után.

Amennyiben a családban volt mellrákkal, petefészekrákkal, vagy vastagbélrákkal érintett, akkor a BRCA génmutációra nagyobb az esély, azonban az előrehaladott szerózus szövettani típusú petefészekrák esetén minden betegnél érdemes lehet meghatározni a BRCA státuszt.

“Nagyon fontos, hogy a hosszantartó tünetek esetén forduljunk orvoshoz és kizárják a petefészekrák lehetőségét. Igenis addig kell mennünk, amíg utána nem járnak, hogy mi okozza ezeket a tüneteket, nem szabad hagynunk magunkat! Ha pedig sajnos diagnosztizálják a betegséget, fontos, hogy megfelelő helyre, megfelelő kezekbe kerüljünk. A Mályvavirág Alapítvány segíti az orvoshoz kerülést, segíti a betegutat”- mondta Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke.

Amikor egy érintettel közlik, hogy petefészekrákja van, hirtelen nagyon sok minden lejátszódik benne. A kavargó érzések közül talán a „Miért pont én?” a legerősebb.

“Már fiatal koromtól arra készültem, hogy a lehető leghamarabb egy nagy, boldog családot alapítsak, és édesanyaként teljesedhessek ki az életben. Teltek, múltak az évek, és ez álmom nem akart valóra válni. A munkámban azonban sikeres voltam, igaz, időt és energiát nem kímélve meneteltem a céljaim felé” - kezdi történetét Hucs Barbara, a Mályvavirág Alapítvány tagja. “ Inzulinrezisztensként és a PCOS-val is megküzdve mindig is orvosi felügyelet alatt álltam, és odafigyeltem az egészségemre. A 40. születésnapom előtt fél évvel, egyik pillanatról a másikra szörnyű alhasi diszkomfort és fájdalom jelentkezett. Néhány nap múlva már túl voltam a műtéten, akkor derült ki pontosan, hogy petefészekrákom volt. Nem sokkal később az elvégzett PET/CT az áttéteket is kimutatta. Kiderült, hogy a betegségem már a negyedik stádiumban van, és csak akkor kerülhet sor az újabb műtétre, ha a kemoterápiás kezelések hatására a daganat mérete csökken. Négy kezelést kaptam, amelyek meghozták a várt eredményt, így ismét megműtöttek, majd ezt a műtétet is kemoterápia követte. A műtétek és a kezelések időszakát ugyanolyan hozzáállással csináltam végig, ahogy a szakmám adta feladatokat is. Négy éve tünetmentes vagyok, de még nem merem magam gyógyultnak mondani. Utólag visszatekintve azt gondolom, nagyon fontos, hogy testünk, szervezetünk legapróbb jelzéseire is odafigyeljünk, és legalább ennyire fontos utánajárni annak is, családunkban fordult-e elő nőgyógyászati daganatos megbetegedés, hiszen, ha igen, akkor fokozottabb a veszélye annak, hogy nálunk is előfordulhat. Ugyanilyen fontos, hogy, amikor nőgyógyászati vizsgálatra megyünk, akkor az ne csak méhnyakrák szűrésből álljon, hanem kérjünk hasi és/vagy hüvelyi ultrahangot is. Ha pedig egyszer elhangoznak a rettegett mondatok, közlik velünk a diagnózist, akkor sem szabad feladni, tájékozódni kell, kérdezni, utánajárni mindennek, ami csak kapcsolatban van a betegségünkkel, csak menni, menni előre és napról napra, a lehető legtöbbet megtenni saját magunkért, az egészségünkért, az életünkért.”  

A Mályvavirág Alapítvány 2013 májusában alakult. Tájékoztató programjain, rendezvényein a megelőzés és a korai felismerés fontosságára hívja fel a figyelmet. Az elmúlt években a Mályvavirág Alapítvány kapoccsá vált a nőgyógyászati daganatos megbetegedésekben szenvedő nők, az orvosok, a védőnők, a hatóság, a média és a lakosság között. Az Alapítvány 2017-ben kapcsolódott be az Európai Nőgyógyászati Daganatok Társaságának betegszervezeti hálózatába, melynek köszönhetően nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva dolgozhat tovább céljai megvalósításáért. 2019-ben Tóth Icót, az Alapítvány elnökét az ESGO-Engage társelnökévé választották Európában.