Korai halál, betegségek, kezeletlen betegek. Gyászos képet mutat a somogyiak jelene és jövője is egy friss egészségügyi felmérés szerint. Bár az eltelt két évtizedben valamelyest javultak a mutatók, a magyarok életkilátásai rosszabbak, mint átlagosan az Európai Unió vagy a Visegrádi Hármak lakosaié.
Ezt állapította meg a napokban közzétett Jelentés egy egészségben elmaradt országról című felmérés.
Az elkerülhető halálesetek egyenlőtlenül oszlanak meg az országban, a kistérségek társadalmi gazdasági helyzetével függnek össze. A hátrányos helyzetű kistérségekben az elkerülhető halálozás nőknél 40, férfiaknál 60 százalékkal haladta meg a legjobb helyzetű kistérségekben élőkét.
Somogy férfiak és nők esetében is a magas halálozási kockázatú területek közé tartozik – tájékoztatott Vitrai József. Az országos átlaghoz viszonyítva Somogy megyében a férfiaknál 9 százalékos, nőknél 11 százalékos szignifikáns halálozási többletet igazoltunk. S ha kistérségenként vizsgáljuk meg az elkerülhető halálozást, a területi egyenlőtlenségek egyértelműek. Eszerint a vizsgált időszakban az elkerülhető halálozás az országos szintnél szignifikánsan alacsonyabb csak a siófoki kistérségben volt. A kistérségek mintegy felében szignifikáns halálozási többletet figyeltünk meg. A lengyeltóti, csurgói és barcsi kistérség férfi lakossága, továbbá a kadarkúti és barcsi kistérség női lakossága körében az országos átlag másfélszerese körüli volt az elkerülhető halálozás.
Szögesdrót a megyehatár mentén
Év eleje óta nem tudnak semmit az emberek, csak azt, hogy kórház témában a Somogy-Zala megyehatár szögesdrótként húzódik, ahogy Rada János zákányfalui polgármester fogalmazott egyszer.
Hónapok óta nem fogadja a nagykanizsai kórház a somogyi betegeket, mert területileg nem illetékes, nem kap utánuk finanszírozást. Több megyehatár menti somogyi településen aláírást gyűjtöttek a közelmúltban, hogy a korábbi helyzet, amikor gond nélkül fogadták a somogyiakat, visszaálljon. Lakossági panaszok szólnak arról, hogy nem minden polgármester támogatja a lakossági akaratot.
Didicsné Kardos Györgyi, a pogányszentpéteri polgármester az egyik legelszántabban küzdő vezető azt mondta: múlt év végén küldték el az első kérelmet, és március végén még semmit nem tudnak. Krónikus beteget is, akiket mindig Kanizsán kezeltek, küldtek tovább most Nagyatádra, többek között egy cukorbeteg idős embert, de hosszan tudná sorolni, hányan fordulnak hozzá elkeseredetten. Az orvosok nyilván nem sokat tehetnek, a felsőbb utasításnak megfelelően járnak el.
Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...