Ezrek életét mentik a szívcentrumok

Műtét kontra katéter

Szív- és érrendszeri kórképben hazánkban évente háromszor annyi ember hal meg, mint más uniós országban. Ez átlagosan évi 50-60 ezer fiatal áldozatot jelent. A szívinfarktust szenvedők közel egyharmada a megfelelő kórházi ellátás előtt hal meg.

Infarktussal csupán a betegek 30–40 százaléka kerülhet az ország tizenegy hemodinamikai laboratóriumának egyikébe, ahol a korszerű diagnosztikai és terápiás eljárásokkal növelhető a túlélés. Ehhez nagyban hozzájárul a ballonkatéteres koszorúér-tágítás. A beavatkozás – véli dr. Szabolcs Zoltán, a Magyar Szívsebészeti Társaság elnöke – a magyar egészségügyben alkalmazott szolgáltatások közül talán az egyetlen, amelynek finanszírozása európai szintű. Ez a szolgáltatás nem volt ráfizetéses, az OEP-támogatás nemcsak a munkabérek, a felhasznált eszközök, gyógyszerek árát, az ápolási és egyéb költségeket fedezte, de az amortizációt is. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évek egészségügyi programjai közül az infarktus megelőzésével és kezelésével foglalkozó, 2002-ben indított kormányprojekt az egyik legsikeresebb. Az infarktus megelőzésével és kezelésével foglalkozó első budapesti centrum után országszerte megkezdték munkájukat ilyen szolgáltatást nyújtó egységek. Jelenleg 11 működik olyan kórházban, ahol adott a hemodinamikai laboratórium is. A kör hamarosan győri és szolnoki egységgel bővül. Azok a betegek, akiknél kórházban – vagy az otthoni őrző rendszerrel – észlelték az ST-elevációs infarktusra utaló jeleket, 6–7 órán belül bekerültek a centrumokba.