hirdetés
2021. december. 03., péntek - Ferenc, Olívia.
hirdetés

Ezért kérte a kormány az ázsiai hitelt az egészségügynek

Magyarország azért kaphat vészhelyzeti támogatást a banktól, mert ellátó rendszere rossz, lakossága beteges, és rosszul teljesít a járvány elleni küzdelemben, írja a hvg.hu.

Magyarország 183 millió euró (66 milliárd forint) hitelt vesz fel az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az AIIB alapvetően nem nyújt finanszírozást Ázsián kívüli országokban. Kivétel ez alól Egyiptom, amely részben Ázsiában helyezkedik el. A bank hitelezési stratégiája szerint esetleg kivételt tehet Ázsiával közvetlenül szomszédos területeken, vagy pedig földrajzilag/fizikailag kapcsolódó projektek esetében, mint például a vezetékek, kikötők. A párizsi klímaegyezmény követelményei alá besorolt, megújulóenergia-termelési projektek is finanszírozhatók. De van egy plafon, a régión kívüli tagországokban nyújtott hitelek összege nem haladhatja meg az összes kihelyezés 15 százalékát.

A fenti potenciális kivételekkel együtt Magyarország az első Ázsián kívüli ország, amely finanszírozást vesz igénybe, méghozzá a bank Covid–19 Helyreállítási Eszköze alatt. Ez az alap ugyanis elvileg a világ minden területén nyújthat forrást. Az AIIB 183,1 millió eurót ad, ez jelenlegi árfolyamon 66 milliárd forint, ami Magyarország központi költségvetésében kis túlzással kerekítési hiba.

Az AIIB hitelkonstrukciót bemutató dokumentuma hosszasan sorolja, miért indokolt vészhelyzeti hitelt nyújtani Magyarországnak. A kezdeti sikerek ellenére a magas halálozási ráta és a népességszerkezet miatt az ország sebezhetően áll egy újabb járványhullám előtt – írja a dokumentum. Magyarország lakossága elöregedett, magas a krónikus betegségben szenvedők aránya (COPD – krónikus tüdőbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák), ezek hozzájárultak a magas koronahalálozási rátákhoz. A 65 feletti magyarok kétharmadának van legalább egy krónikus betegsége, ami 12 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a rákban szenvedők halálozási aránya.

A dokumentum szerint a magyar egészségügy a járvány szempontjából kielégítő, amennyiben minden polgár számára rendelkezésre állnak a szükséges tesztelési és kezelési kapacitások. Az intenzív osztályi kapacitásokat azonban bővíteni kellene. “Magyarország közegészségügyi intézményeinek jelentős része 50 évnél régebben épült, és fejlesztésekre szorul” – írja a dokumentum, és sorolja a problémákat a hiányzó eszközöktől az optimálisnak nem nevezhető betegutakig.

Az AIIB forrására pedig azért van szükség, mert az uniós források elsősorban a Budapesten kívüli területekre áramoltak, így a fővárosi intézmények különösen rászorulnak a modernizálásra.

Az AIIB-projekt három komponensből áll:

  1. Betegkezelési eszközök beszerzése 27,6 millió euró értékben. Oxigénterápiás eszközökre, életjelmonitorokra, védőfelszerelésekre és gyógyszerekre lehet költeni a pénzt.
  2. Kórházi laboratóriumi kapacitások fejlesztése 27,3 millió euró értékben. Ezt a pénzt laborfelszerelésekre, tesztkészletekre, vegyi anyagokra lehet költeni.
  3. Kórházépületek felújítása 171,5 millió euró értékben.

A magyar kormány 43,3 millió euró önrészt vállal a kórházfelújítási komponensből, vagyis az AIIB 128,2 milliót ad. Így jön ki az összesen 183,1 millió eurós AIIB-finanszírozás.

Az első két hitelkomponens esetében a pénzt sikerült visszamenőleges finanszírozásra megszerezni. Vagyis ebből az 55 millió euróból (közel 20 milliárd forintból) nem új eszközöket és anyagokat fognak venni, hanem már megvásárolt és kifizetett dolgokra könyveli el az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amely az első két komponens gazdája. Csak 2020. szeptember 1. utáni beszerzéseket lehet utófinanszírozni a pénzből.

A harmadik komponens, vagyis a kórházfelújítások gazdája az állami központi beszerző intézmény, a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság).

További részletek a hvg.hu-n.

(forrás: hvg.hu)
hirdetés

Könyveink