Ezer sebből vérző kórházak

Az utóbbi években szinte csak minimális fejlesztésekre futotta a kórházakban. Anyagiak híján az intézmények a szükségesnél lényegesen kevesebbet képesek fordítani az épületek felújítására, korszerűsítésére, a gépek és a műszerek cseréjére – derül ki az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) legfrissebb felméréséből.

Az EGVE által készített, önbevalláson alapuló kérdőívet a kórházak mintegy fele, 73 intézmény küldte vissza az egyesület közelmúltban megtartott kongresszusáig. Bár a további adatlapok beérkezésével talán árnyaltabb lesz a kép, az már most biztonsággal kijelenthető: sokkal több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy infrastrukturális szempontból meg tudjanak felelni a kor követelményeinek – összegezte a helyzetet Papp Péter, az EGVE elnökségi tagja, a nagykanizsai kórház gazdasági igazgatója.

A felmérés egyik legszembetűnőbb megállapítása a kórházak rendkívüli szétaprózottsága: a 73 intézmény összesen 191 telephelyen, 1625 épületben működik, épületenként 16-32 ággyal. Ez pedig nemcsak logisztikai szempontból ró komoly feladatot a kórházvezetőkre; sokkal nagyobb költséggel is jár, mintha csupán egyetlen épület fűtéséről, melegvíz-ellátásáról, takarításáról kellene gondoskodni – magyarázza Papp Péter. Sokat elárul a hazai állapotokról a kórházak átlagéletkora is. Ebből a szempontból az észak-alföldi intézmények vannak a legjobb helyzetben, ott ugyanis átlagosan „csak” 42 év az épületek életkora, viszont Észak-Magyarországon átlagosan 64 éves, tehát a legöregebb épületekben kénytelenek gyógyítani. Az EGVE elnökségi tagja szerint csak e 73 kórházban mai áron 187 milliárd forint kellene ahhoz, hogy az épületeket felújítsák, korszerűsítsék.

Pedig ehhez olyan kevéssé látványos, ám annál fontosabb beruházások is hozzátartoznának, mint amilyenek a közműfejlesztések, amelyekre a felmérés alapján sürgős szükség lenne: a választ adó kórházak csaknem mindegyikében szinte teljesen elavult a csatornahálózat, és majdnem ennyire rossz a vízellátás is. – Nem ritka – mondja Papp Péter –, hogy több tízezer forintos környezet- vagy munkavédelmi, esetleg tűzrendészeti bírságot kell fizetniük a kórházvezetőknek – és nem a kórházaknak! –, mert vészhelyzetben például nem tudnának megfelelő víznyomást biztosítani a tűzoltáshoz.