Ezer ágy, 100 milliárdos beruházás, 24 órás készenlét
Még csak a tervezési fázisban van a dél-budai szuperkórház, amely a XI. kerületben, a Dobogónak nevezett területen épül majd. Az eddigi ismereteket az MNO foglalja össze.
Három éve a Fidesz frakcióülése után Rogán Antal propagandaminiszter jelezte először, hogy Budapesten szükség lesz nagy kórházfejlesztésre. Az ezt követő sajtóhírek nyomán került be a köznyelvbe a szuperkórház elnevezés. A hivatalos közlés szerint nem egyetlen szuperkórház építéséről, hanem a rendszer komplex átalakításáról van szó. Ennek lesz egyik egysége az új dél-budai cetrum.
Augusztus óta biztos, hogy a dél-budai szuperkórház mely területen épül: az M1-M7-es autópálya bekötője melletti Dobogón, amely nincs közművesítve, egyelőre nincs hozzá autópálya-lehajtó, jelenleg nem megfelelő a tömegközlekedése sem. A terület egy része tőzegmocsár volt, talaja nagyon vizes. A tervezett helyszín a közelben található gyógy- és keserűvízforrások miatt fokozottan védett.
A több mint tizennégy hektáros területet a kormány az idén vette meg négymilliárd forintért. Ebből csaknem kilenc hektár Tamás László Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető. A szuperkórház építésére pályázatot nem írtak ki, Lázár János egy kormányinfón jelentette be azt: a létesítményt a MOM Parkot is jegyző Noll Tamás fogja tervezni, egy kormányhatározatba már bele is írták. A tervezésre 2,2 milliárd forint fordítható.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a tervek mikor lesznek készen, illetve hogy a centrum mikor épül meg, a felhúzása mennyibe fog kerülni – az viszont biztos, hogy a költségek a 100 milliárdos nagyságrendet biztosan meghaladják. Az ezerágyas fejlesztés az idén megkezdődik, s egymillió ember ellátását biztosítja majd.
Orbán Viktor október végén miniszterelnöki megbízottat is kinevezett arra, hogy felügyelje a centrum építését. Bedros J. Róbert a Tétényi úti Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház igazgatója. Feladata lesz az is, hogy a munka menetéről tájékoztassa a közvéleményt. A megbízottról tavaly az Index készített portrét annak apropójából, hogy miközben életútja igazi sikersztori, a rábízott intézményt – a Tétényi úti kórházat – tömegesen hagyták ott az orvosok. Az akkori hírek szerint Bedros még a Honvédkórház miniszteri biztosa lett volna. Korábban a főigazgató vezette a Belügyminisztérium Központi Kórházát, Pintér Sándor belügyminiszterrel kifejezetten jó kapcsolatban volt. A tárcavezetőtől több kitüntetést is kapott. Személyéről Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár a Hír TV műsorában azt mondta: a beruházás menedzselése nem azonos egy kórház vezetésével, talán az építőmunkások toleránsabbak, mint a nővérek és az orvosok. Kiemelte, hogy a szuperkórházzal kapcsolatos feladat ellátásához politikai erőre van szükség, Bedrosnak pedig megvan a kellő politikai támogatottsága. A szakmát pedig elég, ha hagyja működni.
