Európai parlamenti jelentés készül a H1N1 járvány elleni fellépésről
Az Európai Bizottság a legutóbbi H1N1 influenzajárvány tapasztalatai alapján közeljövőben uniós szintű jogszabályt kezdeményez a járványos megbetegedések elleni hatékonyabb fellépésre. Az MSzP Európai Parlamenti Delegációjának közleménye szerint "utólag is európai elismerést nyert a magyar kormány fellépése."
A Bizottság a jogszabály-tervezetben előreláthatóan javasolni fogja, hogy alakítsanak ki közbeszerzési minta-szabályzatokat a vakcina-beszerzésére, képezzenek uniós szintű vakcina-készleteket, illetve hozzanak létre egy közösségi kereskedelmi mechanizmust a tagállamok közötti vakcina-hiányok és feleslegek kezelésére.
A javaslat az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága által szervezett, a H1N1 vírusjárvány elleni fellépés hatékonyságát vizsgáló közmeghallgatáson hangzott el. Az Európai Parlament a közeljövőben jelentést készít a tavalyi H1N1 influenzajárvány elleni fellépés értékeléséről. Tabajdi Csaba, a Környezetvédelmi Bizottság tagja elmondta, az ülésen résztvevő szakértők és az Európai Bizottság illetékesei egyetértettek, hogy az Európai Unió volt a leginkább felkészült térség a tavalyi H1N1 influenzajárvány idején. A 27 tagú közösségben sikerült megakadályozni az influenzajárvány határokon átnyúló, tömeges elterjedését. Éppen a tömeges megbetegedések elmaradása miatt többen megkérdőjelezték az oltókampányok szükségességét és sokallták az erre fordított állami forrásokat.
A magyar képviselő kiemelte, a nemzetközi tudományos közösség a mai napig azon az állásponton van, hogy indokolt volt a járványveszély elrendelése, szükség volt az állami megelőző intézkedésekre és az államilag szervezett oltókampányokra. "Magyarország már a H1N1 influenza-járvány kitörése előtt megkezdte az oltóanyag kifejlesztését és gyártását. A járvány megjelenésekor azonnal megkezdődött a leginkább veszélyeztetett csoportok beoltása, illetve az ország elegendő oltóanyaggal és lekötött gyártókapacitással rendelkezett arra az esetre is, ha egy súlyos járvány következtében a teljes lakosság oltására szükség lett volna" - emlékeztetett Tabajdi Csaba.
"A H1N1 járvány tapasztalatai ugyanakkor indokolják, hogy európai szinten is hatékonyabb legyen a járványos megbetegedések azonosítása, gyorsabb és koordináltabb legyen az egyes tagállamok fellépése. Az európai hatóságok ugyanis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) járvány-készültségi szintre vonatkozó ajánlásai alapján jártak el, és önálló döntési kompetencia hiányában a Bizottság akkor sem tudta csökkenteni a készültségi szintet az Európai Unión belül, amikor az adott védelmi szint fenntartása már csak a déli féltekén volt indokolt.
További problémát okozott, hogy a WHO a járvány-készültségi szint meghatározásakor elsősorban földrajzi szempontokat vesz igénybe, de nem mérlegeli többek között a betegség lefolyásának súlyosságát. Elégtelen volt továbbá a tagállamok közötti együttműködés az oltóanyag-gyártása és elosztása kapcsán. A Bizottság most bejelentett kezdeményezése -amelynek jogalapját a nemrég hatályba lépett Lisszaboni szerződés egyik cikkelye képezi - többek között ezekre a problémákra is megoldást keres" - hangsúlyozta a Környezetvédelmi Bizottság magyar tagja. "Az ülésen élesen felvetődött az átláthatóság kérdése is. A WHO-t számos bírálat érte, amiért nem hozta előzetesen nyilvánosságra azon szakértői csoport listáját, akik járvány-készültségi szintre vonatkozó ajánlást tették. Az ülésen részt vevő EP képviselők a WHO gyakorlatának megváltoztatását és a döntéshozási folyamat teljes átláthatóságát kérték" - mondta Tabajdi. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója ígéretet tett, felveti a szervezetben, hogy a jövőben előzetesen hozzák nyilvánosságra a szakértői testület névsorát.
