Európában a magyarokat sújtja leginkább a járvány gazdaságilag
Majdnem minden második magyar arról számol be az Európai Parlament reprezentatív felmérésében résztvevők közül, hogy a járvány miatt csökken a bevétele, írja a hvg.hu.
Szeptember végén és október elején végzett az EU valamennyi tagállamában reprezentatív felmérést az Európai Parlament, a felmérés egy részét már hetekkel korábban nyilvánosságra hozták. Ebből derült ki például, hogy az európaiak 77 és a magyarok 72 százaléka ért egyet, hogy az uniós források felhasználását össze kell kötni a jogállamisági feltételek betartásával. Éppen ez az, ami miatt a magyar és a lengyel kormány jelenleg blokkolja az uniós költségvetést. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy további kérdéssorból az derül ki, hogy az EU-ban leginkább a magyarok aggódnak saját pénzügyi helyzetük miatt, és itt aggódnak a legtöbben azért, hogy teljes gazdasági csődbe kerülnek a járvány miatt.
A magyarok 44 százaléka mondja azt, hogy a járvány hatásai miatt bevételkiesést szenvedtek el, ez legmagasabb arány az EU-ban, megelőzve a spanyolokat (42), a ciprusiakat (41) és a görögöket (40). A lista másik végén Svédország (19), Hollandia (17), Finnország (16) és Dánia (14) van. Ugyancsak a magyarok körében mondták a legtöbben azt, hogy személyes csőd, fizetésképtelenség fenyegeti őket, a válaszadók 6 százaléka volt ezen az állásponton. Összességében a magyar válaszadók 74 százalékának vagy már érintette, vagy valószínűleg érinteni fogja a jövedelmét a járvány. Bulgáriával együtt nálunk a legmagasabb (15 százalék) azoknak az aránya, akik emiatt nem tudnak megfelelő, minőségi élelmiszert vásárolni.
Európában és Magyarországon is nőtt azok aránya, akik szerint az uniónak nagyobb hatásköröket kellene adni a hasonló helyzetek kezelésére és ehhez több pénzt is kellene társítani. Az európai válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.
