Étkezés és képernyőidő hatása az iskolai teljesítményre
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány spanyol kutatók vizsgálatát ismerteti, amelyben azt elemezték, hogy a serdülők fizikai aktivitása, alvási szokásai, étrendje és képernyőhasználati ideje – önállóan és együttesen – milyen kapcsolatban áll az iskolai teljesítménnyel.
A kutatás figyelembe vette a demográfiai jellemzőket és az idegfejlődési zavarok jelenlétét is, amelyek serdülőkorban különösen meghatározóak lehetnek a tanulmányi eredmények alakulásában.
A serdülőkor a testi, pszichés és szociális fejlődés egyik legkritikusabb időszaka, amelyben a rendszeres étkezés, a megfelelő alvás és a korlátozott képernyőidő fontos szerepet játszik az általános jóllét fenntartásában. Korábbi kutatások már utaltak arra, hogy a fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás, a megfelelő alvás és a mérsékelt képernyőhasználat kedvezően befolyásolhatja az iskolai teljesítményt, ugyanakkor ezek együttes hatása még nem teljesen tisztázott.
A vizsgálat a katalóniai INSchool kohorsz adataira épült, amely a gyermekek mentális egészségét és tanulási nehézségeit követi nyomon. A kutatók 974 nyolcadik osztályos tanuló adatait elemezték 22 iskolából, a 2018 szeptemberétől 2019 júniusáig tartó időszakban. A szociodemográfiai jellemzőket, életmódbeli szokásokat, mentális egészségi állapotot, alvásidőt, étrendet és televíziózási szokásokat a szülők kérdőívei alapján gyűjtötték össze, míg a fizikai aktivitást a serdülők a PAQ‑A kérdőív segítségével értékelték. Az étrend minőségét a KIDMED index, az alvás időtartamát pedig a gyermekek alvászavarait vizsgáló SDSC skála egyik tétele alapján határozták meg. Az iskolai teljesítményt hivatalos jegyek alapján értékelték: spanyol nyelv, idegen nyelv és matematika tantárgyakból.
A tanulók 26,9%-ánál igazoltak legalább egy neurodevelopmentális zavart, leggyakrabban ADHD-t vagy specifikus tanulási zavart. Az érintett serdülők általában rosszabb jegyeket kaptak mindhárom tantárgyból, kevesebb egészséges életmódbeli ajánlást követtek, gyakrabban hagyták ki a napi három étkezést, és több időt töltöttek képernyőbámulással. Ugyanakkor a fizikai aktivitás, az alvásidő és a mediterrán étrend követése tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség a neurodevelopmentális zavarral élő és az érintettség nélküli tanulók között.
A nyers elemzések szerint azok a serdülők, akik naponta háromszor étkeztek, mediterrán étrendet követtek, és kevesebb mint két órát néztek képernyőt, minden tantárgyból jobb jegyeket értek el. A legalább nyolc órás alvás különösen a matematikai teljesítménnyel mutatott összefüggést. A fizikai aktivitás azonban egyik elemzésben sem kapcsolódott szignifikánsan a tanulmányi eredményekhez. A demográfiai tényezők – nem, etnikai háttér, szocioökonómiai státusz – valamint az ADHD és a speciális tanulási nehézség (pl. diszkalkulia, diszgráfia) jelenléte szintén befolyásolták az iskolai teljesítményt.
A teljes mértékben korrigált modellekben több életmódbeli tényező önállóan is kapcsolatban maradt az iskolai eredményekkel. A rendszeres, napi háromszori étkezés szignifikánsan jobb spanyol nyelvi és idegen nyelvi teljesítménnyel járt együtt. A napi két óránál kevesebb képernyőhasználat továbbra is kedvezően befolyásolta az idegen nyelvi és matematikai jegyeket, míg a mediterrán étrend és a legalább nyolcórás alvás a matematikai teljesítménnyel mutatott pozitív összefüggést. A fizikai aktivitás továbbra sem bizonyult független tényezőnek. A magasabb szocioökonómiai státusz és az ADHD vagy tanulási nehézség hiánya minden tantárgyban jobb jegyekkel társult, és általában a lányok jobb eredményeket értek el nyelvi tantárgyakból.
Az összesített elemzés azt mutatta, hogy minél több egészséges életmódbeli ajánlást követett egy serdülő, annál jobb tanulmányi eredményeket ért el. A négy vagy öt ajánlást teljesítők szignifikánsan jobb jegyeket kaptak mindhárom tantárgyból, mint azok, akik csak egyet vagy egyet sem követtek. A két-három ajánlást teljesítők idegen nyelvből szintén kedvezőbb eredményeket értek el.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a mediterrán étrend, a rendszeres étkezés, a megfelelő alvás és a korlátozott képernyőidő önállóan is hozzájárulhatnak a serdülők jobb iskolai teljesítményéhez, még akkor is, ha figyelembe vesszük a demográfiai tényezőket, a neurodevelopmentális zavarokat és más életmódbeli szokásokat. A több ajánlás együttes követése szintén kedvezőbb tanulmányi eredményekkel társult, bár a keresztmetszeti vizsgálati elrendezés miatt ok-okozati összefüggések nem állapíthatók meg. A kutatás korlátai közé tartozik, hogy az életmódbeli adatokat a szülők vagy a serdülők önbevallása alapján gyűjtötték, és a vizsgálat földrajzi korlátozottsága miatt az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók más régiókra.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
The everyday habits linked to better grades in teenagers
Independent and combined associations with lifestyle behaviors on adolescents’ academic performance
Irodalmi hivatkozás:
Prat, R., Pagerols, M., Pagespetit, È., Puig-Ribera, A., Martín, A. C., Autet, A., Casas, M., & Bosch, R. (2026). Independent and combined associations with lifestyle behaviors on adolescents’ academic performance. Scientific Reports. DOI: 10.1038/s41598-026-63038-5, https://www.nature.com/articles/s41598-026-63038-5
