hirdetés
2024. november. 04., hétfő - Károly.
hirdetés

 

Ételallergiáért felelős géneket azonosítottak

Egyre több olyan gént azonosítanak, amik a citokinek, fillagrin vagy bizonyos enzimek termelődésén keresztül befolyásolhatják azt, hogy ételallergiás lesz-e valaki.

Az európai gyermekek körülbelül 1–5 százaléka szenvedhet valamilyen ételallergiában. A panaszok leggyakoribb kiváltója a tehéntej, a tojás és a mogyoró, amiknek a fogyasztását követően rövid időn belül felléphetnek a viszkető bőrkiütések, vagy az arc- és szájdagadás. Tapasztalhatók nem tipikus tünetek is, így például hasmenés vagy hányás. Esetenként a legsúlyosabb következmény, az életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is bekövetkezhet.

A gének is szerepet játszhatnak az ételallergiákban

A gyermekkorban fellépő ételallergiáknál megfigyelhető a családi halmozódás. Ebből a genetikai tényezők lényeges szerepére lehet következtetni. Ikervizsgálatok alapján az öröklött tényezők mintegy 80 százalékban okolhatók az ételallergiákért. A kiterjedt kutatások egyre több olyan génhelyet azonosítanak, amelyek normálistól való eltérései kapcsolatba hozhatók a különféle allergiákkal.

A bőr- vagy nyálkahártya genetikai okokra visszavezethető sérülése kóroki tényező lehet

Korábbi kutatások mutatnak rá arra, hogy a bőr epidermiszében, valamint a szájüreg és a nyelőcső nyálkahártyájában található fillagrin nevű fehérjét kódoló gén hibája allergiához vezethet. Magyarázatul szolgálhat, hogy a fillagrint kódoló gén hibája miatt a bőr és a nyálkahártya integritása és barrierfunkciója zavart szenvedhet, azaz a különféle anyagok azon keresztüli átjutása megváltozhat, ami ahhoz vezethet, hogy olyan anyagok is átjutnak, és allergiás reakciót váltanak ki (ld. élelmiszerkomponensek), amik normál esetben nem.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_udra'>udra / 123RF Stock fotó</a>
Forrás: 123 rf.com

Az immunrendszer működésében lényeges szerepet játszó molekulákat kódoló ún. humán leukocita antigén (HLA) néhány variánsa is összefüggésbe hozható az ételallergiás megbetegedésekkel. Például a mogyoróallergiánál szerepet játszó HLA DQB1 bizonyos variánsai ahhoz vezethetnek, hogy egyébként ártalmatlan, élelmiszer eredetű antigéneket (jelen esetben a mogyoró összetevőit) allergénként, a szervezet által támadandó anyagként azonosít az immunrendszer.

Citokineken, szerin-proteáz gátlókon keresztül mediált ételallergia

Nemrégiben berlini kutatók újabb öt olyan kromoszómarégiót jelöltek meg, ahol egypontos nukleotid polimorfizmusok (single nucleotide polymorphism; SNP) játszhatnak szerepet az élelmiszerallergiák megjelenésében. Többek között az ötös kromoszóma hosszú karján található 5q31.1 régiót írták le, ami az immunrendszer működésében szerepet játszó citokinek termelődéséért felelős. Érdekes módon ugyanez a gén szerepet játszhat egyéb megbetegedések, például az ekcéma, a pszoriázis és a Crohn-betegség létrejöttében is.

Az előbbieken túl a tizenegyes kromoszóma hosszú karján (11q13.5.) is az allergiával és az atópiás bőrtünetekkel kapcsolatba hozható génszakaszt fedeztek fel, míg a tizennyolcas kromoszóma hosszú karján (18q21.3.) egy szerin-proteáz gátló enzimek termelődésért felelős szakaszt azonosítottak. Ez utóbbi a bőrben és a nyelőcső nyálkahártyáján történő enzimtermelésen keresztül befolyásolhatja azt, hogy fellép-e allergiás megbetegedés.

Diagnosztikai és terápiás megoldásokhoz vezethetnek az új ismeretek

Remélhető, hogy az allergiával kapcsolatba hozható genetikai sajátosságok megismerése a jövőben új diagnosztikai megoldások, esetleg innovatív terápiák fejlesztéséhez is hozzájárul.

 

(Forrás: Deutsche Aerzteblatt)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink