Ételallergiáért felelős géneket azonosítottak
Egyre több olyan gént azonosítanak, amik a citokinek, fillagrin vagy bizonyos enzimek termelődésén keresztül befolyásolhatják azt, hogy ételallergiás lesz-e valaki.
Az európai gyermekek körülbelül 1–5 százaléka szenvedhet valamilyen ételallergiában. A panaszok leggyakoribb kiváltója a tehéntej, a tojás és a mogyoró, amiknek a fogyasztását követően rövid időn belül felléphetnek a viszkető bőrkiütések, vagy az arc- és szájdagadás. Tapasztalhatók nem tipikus tünetek is, így például hasmenés vagy hányás. Esetenként a legsúlyosabb következmény, az életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is bekövetkezhet.
A gének is szerepet játszhatnak az ételallergiákban
A gyermekkorban fellépő ételallergiáknál megfigyelhető a családi halmozódás. Ebből a genetikai tényezők lényeges szerepére lehet következtetni. Ikervizsgálatok alapján az öröklött tényezők mintegy 80 százalékban okolhatók az ételallergiákért. A kiterjedt kutatások egyre több olyan génhelyet azonosítanak, amelyek normálistól való eltérései kapcsolatba hozhatók a különféle allergiákkal.
A bőr- vagy nyálkahártya genetikai okokra visszavezethető sérülése kóroki tényező lehet
Korábbi kutatások mutatnak rá arra, hogy a bőr epidermiszében, valamint a szájüreg és a nyelőcső nyálkahártyájában található fillagrin nevű fehérjét kódoló gén hibája allergiához vezethet. Magyarázatul szolgálhat, hogy a fillagrint kódoló gén hibája miatt a bőr és a nyálkahártya integritása és barrierfunkciója zavart szenvedhet, azaz a különféle anyagok azon keresztüli átjutása megváltozhat, ami ahhoz vezethet, hogy olyan anyagok is átjutnak, és allergiás reakciót váltanak ki (ld. élelmiszerkomponensek), amik normál esetben nem.
Az immunrendszer működésében lényeges szerepet játszó molekulákat kódoló ún. humán leukocita antigén (HLA) néhány variánsa is összefüggésbe hozható az ételallergiás megbetegedésekkel. Például a mogyoróallergiánál szerepet játszó HLA DQB1 bizonyos variánsai ahhoz vezethetnek, hogy egyébként ártalmatlan, élelmiszer eredetű antigéneket (jelen esetben a mogyoró összetevőit) allergénként, a szervezet által támadandó anyagként azonosít az immunrendszer.
Citokineken, szerin-proteáz gátlókon keresztül mediált ételallergia
Nemrégiben berlini kutatók újabb öt olyan kromoszómarégiót jelöltek meg, ahol egypontos nukleotid polimorfizmusok (single nucleotide polymorphism; SNP) játszhatnak szerepet az élelmiszerallergiák megjelenésében. Többek között az ötös kromoszóma hosszú karján található 5q31.1 régiót írták le, ami az immunrendszer működésében szerepet játszó citokinek termelődéséért felelős. Érdekes módon ugyanez a gén szerepet játszhat egyéb megbetegedések, például az ekcéma, a pszoriázis és a Crohn-betegség létrejöttében is.
Az előbbieken túl a tizenegyes kromoszóma hosszú karján (11q13.5.) is az allergiával és az atópiás bőrtünetekkel kapcsolatba hozható génszakaszt fedeztek fel, míg a tizennyolcas kromoszóma hosszú karján (18q21.3.) egy szerin-proteáz gátló enzimek termelődésért felelős szakaszt azonosítottak. Ez utóbbi a bőrben és a nyelőcső nyálkahártyáján történő enzimtermelésen keresztül befolyásolhatja azt, hogy fellép-e allergiás megbetegedés.
Diagnosztikai és terápiás megoldásokhoz vezethetnek az új ismeretek
Remélhető, hogy az allergiával kapcsolatba hozható genetikai sajátosságok megismerése a jövőben új diagnosztikai megoldások, esetleg innovatív terápiák fejlesztéséhez is hozzájárul.
(Forrás: Deutsche Aerzteblatt)