Érvek és ellenérvek

Törzskönyvi adatkizárólagosság

A betegek, a társadalombiztosító, de végső soron Magyarország is rosszul járna, ha hazánk derogációt kérne az Európai Uniótól a gyógyszertörzskönyvek adatkizárólagossági időtartamának meghosszabbítására – állítják az innovatív gyógyszergyártók. A magyar cégek ugyanakkor – amint azt előző számunkban megírtuk – éppen azért lobbiznak, hogy a közeljövőben elfogadandó uniós szabály hazai bevezetése alól átmeneti mentességet kérjünk.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének kalkulációi szerint az egészségbiztosítónak évi 60, a betegeknek pedig 15 milliárd forintos többletkiadással kell számolniuk, ha a generikus gyártók a jelenlegi hat helyett csak tíz év után juthatnak hozzá egy-egy új hatóanyag törzskönyvi dokumentációjához és kezdhetik el a generikumok kifejlesztését. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete viszont azzal érvel, hogy Magyarországon a generikus készítmények ára átlagosan csak 20-30 százalékkal alacsonyabb az eredeti gyógyszerekénél. Ezért ha négy évvel meghosszabbítják az innovatív szer védelmét, annak nyomán évente legfeljebb 800 millió forinttal kell többet fizetniük a vásárlóknak, illetve az egészségbiztosítónak, ami elenyésző összeg a 400 milliárdot meghaladó piacon.

Székely Krisztina, az innovatív cégeket tömörítő egyesület elnöke dr. Juhász Endréhez, az EU koordinációért felelős tárca nélküli miniszteréhez írt levelében kiemeli, hogy a törzskönyvi védelem rendkívül fontos a feltalálónak, hiszen egy-egy új gyógyszerkészítmény kifejlesztése akár 800 millió USA dollárba is kerülhet. A hatóanyagok hosszú, 12–14 évig tartó fejlesztése miatt pedig igen korlátozott az az időszak, amíg az esetleg meglévő szabadalmi oltalom alapján a szer monopolhelyzetben van a piacon.