MT cikkei

A nemdohányzók védelmének elvetélt szigorítása miatt Magyarország négy helyet esett vissza az európai országok dohányzásellenes elkötelezettségi rangsorában.
Egy európai szakértői munkacsoport először 2004-ben értékelte az európai országokat a dohányzás visszaszorítását célzó politikáik szigora alapján. Akkor Magyarország a 11. helyet foglalta el a vizsgált 28 ország közül. A European Network for Smoking Prevention sajtóközleménye szerint a 2005. évi adatok alapján Írország nyerte az országok „versenyét”, 74 ponttal a lehetséges 100-ból. Ez nem meglepő, hiszen Írország Európában először vezetett be teljes munkahelyi dohányzási tilalmat 2004. március végén. A lista első tíz helyén többnyire azok az országok foglalnak helyet (Norvégia, Svédország, Málta, Olaszország), melyek követték az ír példát.

Az Európai Bizottságnak a júniusi EU-csúcsra kellene elkészítenie azt a vitairatot, amely összefoglalná ama vitáknak tanulságait, amelyeket az év első felében kellett volna megrendezni a tagállamokban az EU-alkotmányról. A kérdés az európai integráció célja, az európai szociális és gazdasági modell jövője volt.
Ám úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság megkerüli a feladatot, mert nemrégiben olyan 12 pontos programot fogadott el, amely kiemel egyes területeket az alkotmányból. Ilyen például az egységes belső piac következetes megteremtése, kiterjesztve azokra a területekre, amelyeken ma még nemzeti törekvések érvényesülnek – például a pénzügyi szolgáltatásokra vagy az energiapiacokra. A másik terület, ahol Brüsszel szerint bőven akad tennivaló: az EU kínálta lehetőségek, esélyek megjelenítése, a polgárok jobb kiszolgálása. Ezért minden uniós polgár jogosult lenne például egy igazolványra, amelynek birtokában hatékonyabban érvényesíthetné közösségi jogait.

A gyógyszerpiac átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítását jelölte meg alapvető célként a szaktárca annak a rendeletnek a módosításakor, amellyel szándékaik szerint tovább szigorodik a gyógyszerek promóciója és reklámja. A változtatás ugyanakkor a jogharmonizáció és a gyógyszertörvénnyel párhuzamos szabályozás megszüntetése miatt is szükségessé vált – tájékoztatta lapunkat az Egészségügyi Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztálya.
Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy véli: bár a jogharmonizáció elengedhetetlen és ezért a módosítás feltétlenül üdvözlendő, a rendeletben megfogalmazott „szigorítások” nem számítanak újdonságnak, ezek a piac szereplői számára jól ismert és elfogadott elvárások. A gyógyszergyártók tavaly áprilisban elfogadott, a korábbinál részletesebb Etikai Kódexe a jelenlegi jogszabályoknál is szigorúbb elvárásokat támaszt a tagok felé. (Mint arról lapunk tavaly november 24-i számában beszámoltunk, a cégek a Magyar Orvosi Kamarával közösen tájékoztató kiadványt jelentetnek meg az orvosok számára a legfontosabb tudnivalókról.)

Törzskönyvi adatkizárólagosság

A betegek, a társadalombiztosító, de végső soron Magyarország is rosszul járna, ha hazánk derogációt kérne az Európai Uniótól a gyógyszertörzskönyvek adatkizárólagossági időtartamának meghosszabbítására – állítják az innovatív gyógyszergyártók. A magyar cégek ugyanakkor – amint azt előző számunkban megírtuk – éppen azért lobbiznak, hogy a közeljövőben elfogadandó uniós szabály hazai bevezetése alól átmeneti mentességet kérjünk.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének kalkulációi szerint az egészségbiztosítónak évi 60, a betegeknek pedig 15 milliárd forintos többletkiadással kell számolniuk, ha a generikus gyártók a jelenlegi hat helyett csak tíz év után juthatnak hozzá egy-egy új hatóanyag törzskönyvi dokumentációjához és kezdhetik el a generikumok kifejlesztését. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete viszont azzal érvel, hogy Magyarországon a generikus készítmények ára átlagosan csak 20-30 százalékkal alacsonyabb az eredeti gyógyszerekénél. Ezért ha négy évvel meghosszabbítják az innovatív szer védelmét, annak nyomán évente legfeljebb 800 millió forinttal kell többet fizetniük a vásárlóknak, illetve az egészségbiztosítónak, ami elenyésző összeg a 400 milliárdot meghaladó piacon.

Székely Krisztina, az innovatív cégeket tömörítő egyesület elnöke dr. Juhász Endréhez, az EU koordinációért felelős tárca nélküli miniszteréhez írt levelében kiemeli, hogy a törzskönyvi védelem rendkívül fontos a feltalálónak, hiszen egy-egy új gyógyszerkészítmény kifejlesztése akár 800 millió USA dollárba is kerülhet. A hatóanyagok hosszú, 12–14 évig tartó fejlesztése miatt pedig igen korlátozott az az időszak, amíg az esetleg meglévő szabadalmi oltalom alapján a szer monopolhelyzetben van a piacon.

Központi téma lett a paraszolvencia

Válaszolt az egészségügyi miniszter hálapénzügyben írt levelére Király László György. Az APEH-elnöke kitért arra, hogy az orvosoknak ugyan nem kell külön hálapénzügyi adóellenőrzésekre számítaniuk, ám a szokásos vizsgálat keretében az APEH utánajár annak, rendesen adóznak-e a mellékes bevétel után. Az adóhatóság azt is vizsgálja majd, hogy a bevallott jövedelem arányban áll-e az érintett orvos vagyongyarapodásával. Kökény Mihályt eredetileg a halapenz.hu internetes oldal miatt kirobbant vita késztette arra, hogy levelet írjon az adóhatóságnak. Kökény az APEH-en kívül az ügyészséget és az orvosi kamarát is megkereste az ügyben. Előbbi még nem válaszolt, az orvosi kamara elnöksége viszont már állást foglalt. Szerintük nincs alapja annak, hogy etikai vizsgálatot indítsanak a honlapon megnevezett orvosok ellen. A kamara ugyan bűncselekménynek tartja, ha valaki előre kér pénzt betegétől, ám az utólagos ajándék elfogadását nem tartja etikátlannak.

Az ügyészségi és kamarai megkeresésen túl a szaktárca a hálapénz visszaszorítása érdekében intézkedési tervet készített. A hat pontból álló program első fejezetében a szaktárca rögzíti, hogy a kórházi kezelőorvos megválasztásának joga nem feltétel nélkül és térítésmentesen jár, s azt javasolja, hogy a betegek egészségszámláról vagy közvetlen hozzájárulással legálisan fizessenek az intézmények számlájára, ha saját maguk akarnak orvost választani A második szakasz az etikai szabályozást tartalmazza. Ebben a minisztérium kéri a Magyar Orvosi Kamarát, hogy a társadalmi igényekre tekintettel nézze át újra a hálapénzzel kapcsolatos etikai véleményét.