hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

Visszérprobléma: több mint esztétikai kérdés

Érbetegségek napja

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság ismét megszervezi a magyarországi Érbetegségek Napját. A szervezők országszerte négy helyszínen várják tanácsadással, rizikófelméréssel és tájékoztató kiadványokkal az érintetteteket és érdeklődőket.

Az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezés részeként a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság március 21-én tartja a magyarországi Érbetegségek Napját. A nemzetközi kampány az idei évben az alsóvégtagi érszűkület és a visszérbetegség vizsgálatára fókuszál.

Az alsó végtagi verőérszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint. Az adatok riasztóak: Hazánkban háromszor annyi az érszűkület miatt végzett amputáció, mint az európai átlag, ezek egy része elkerülhető lenne tudatos életmóddal és kellő odafigyeléssel.

A betegség sokáig felismerés nélkül maradhat, részben a betegségre jellemző típusos tünetek hiánya, részben a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések miatt. Az alsóvégtagi veőérszűkület esetén előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki.

Az alsó végtagi érszűkület legfontosabb kockázati tényezői: a kor, a magasvérnyomás-betegség, a magas koleszterin szint és a cukorbetegség, de emellett a kockázat kapcsolatban áll az életmóddal (pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás), valamint örökletes tényezők is szerepet játszanak.

Az érszűkület a lábakban lévő verőerek betegsége, ami ugyanaz a betegség, mint a szívkoszorúserek vagy az agyi erek érelmeszesedése.

A krónikus vénás betegség (KVB) a vénás rendszer hosszabb ideje fennálló, szerkezeti és funkcionális rendellenessége. A visszérbetegség előfordulása nagyon gyakori, egyes felmérések szerint akár a felnőtt lakosság 60 százaléka is érintett lehet a betegségben, különösen a fejlett országokban.

A vénás betegségek, illetve a krónikus vénás elégtelenség (KVE) előrehaladottabb stádiumai a népesség mintegy 5 százalékát érintik, a krónikus vénás betegség végstádiumainak (aktív és gyógyult vénás fekélyek) előfordulása 1-2%. A súlyos vénás elégtelenség a végtag elvesztéséhez vagy halálhoz is vezethet. A súlyos vénás betegség, az érintetteknél szorongáshoz vezethet, és jelentős terhet jelent az egészségügyi erőforrások tekintetében is. A legfontosabb kockázati tényezők az életkor, a nem (gyakrabban fordul elő nőknél), az elhízás, és a családi hajlam.

A tünetek közé tartozik a fájdalom, nehézlábérzés, láb-fáradtság, görcsök, viszketés, égő érzés, duzzanat és nyugtalan láb szindróma. A betegség jelei lehetnek a hajszálértágulatok, a kisebb vénatágulatok és a varikózus vénák, az ödéma, az olyan bőrelváltozások, mint a pigmentáció, bőrgyulladás, a bőr elvékonyodása és végül fekélyek kialakulása.

A krónikus vénás betegség a lábakban lévő vénák (amik a sejtek felől a szívbe szállítják vissza a vért) betegsége. Általában a véna fal és a billentyűk elsődleges rendellenességei és/vagy a korábbi mélyvénás trombózis (DVT) okozta másodlagos rendellenességek okozzák, amik a vér az érben történő visszaáramlásához, véna elzáródáshoz vagy akár mindkettőhöz vezethetnek. Ritkán veleszületett rendellenességek állnak a KVB hátterében.

A kompressziós terápia a visszerek, a vénás ödéma, a bőrváltozások és a fekélyek alapvető és leggyakrabban használt kezelése. A kompressziós kezelés ajánlott a vénás nyomás csökkentésére, az életmódváltás mellett. Ez utóbbi  magába foglalja a testsúlycsökkentést, a rendszeres testmozgást és a lábak felpolcolását a nap folyamán, amikor csak lehetséges.

Venoaktív gyógyszerek is rendelkezésre állnak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, ezek alkalmazhatóak az oedema (folyadék felhalmozódás a szövetekben) csökkentésére és a fekélygyógyulás felgyorsítására is. Mivel a konzervatív kezelési lehetőségek korlátozottak, az új irányelvek a tünetek csökkentése, a kozmetikai problémák és az életminőség javítása érdekében a tágult visszerek éren belüli (endovaszkuláris) vagy sebészeti kezelését javasolják.

A szervezők 2019. március 21-én 11 és 17 óra között, 4 helyszínen – Budapesten, Debrecenben, Győrben, Szegeden –  egész napos orvosi tanácsadással, lábteszttel az érszűkület kockázat megállapítására, vénás rizikó teszttel,  az érszűkület valamint  a krónikus vénás betegségről szóló tájékoztató kiadványokkal, és érszűkület gyanú esetén boka-kar index méréssel valamint pulzus önvizsgálat oktatással várják majd az érdeklődőket.

Az ingyenes tanácsadás és szűrővizsgálat helyszínei:

Budapest

Duna Plaza

1138. Budapest, Váci út 178.

Szeged

Szeged Plaza

6724 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 119.

Debrecen

Debrecen Pláza

4026 Debrecen, Péterfia u. 18.

Győr

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

9024 Győr, Vasvári Pál út 1/a.

 

(forrás: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés