Elvégezték az 1000. robotsebészeti műtétet a Semmelweis Egyetemen
A jól sikerült nőgyógyászati onkológiai beavatkozást követően már otthonában gyógyul az a beteg, akin végrehajtották az 1000. robotasszisztált műtétet a Semmelweis Egyetemen február 10-én.
A kitartás, a tanulás és a folyamatos fejlődés eredménye – így írta le a sikeres robotprogram és a 1000. sikeres robotasszisztált műtét „titkát” Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) igazgatója, a robot team vezetője, a legelső hazai robotsebészeti műtét végrehajtója. Ahogy fogalmazott, az egyetemen évente elvégzett körülbelül 440-450 robotműtét során minden esettel közelebb kerülnek ahhoz a tökéletességhez, amit ez a technika nyújthat.
A statisztikai adaton és azon túl, hogy a magyarországi több mint 4000 műtét közül 1000-et a Semmelweis Egyetemen végeztünk, árnyaltabb a kép, hiszen mind a három diszciplínában, a sebészet, az urológia és a nőgyógyászat terén is a leghaladóbb robotsebészeti műtéteket, igen komplex onkológiai és egyéb komoly beavatkozásokat tudtunk eddig elvégezni – mutatott rá Szijártó Attila. Az igazgató hangsúlyozta: a sikeres robotprogram mögött nagyon komoly szakmai csapat áll. – Az anesztézia, a műtői személyzet, a gazdasági oldal mind hozzájárult, hogy a gördülékeny betegellátáshoz minden rendelkezésre álljon, és sikeresen tudjuk vinni a 2022-ben megkezdett robot programot – fogalmazott az igazgató.
Ahogy Szijártó Attila elmondta, a műtéteken túl a tudásmegosztás, az oktatás és a tudományos dimenzió is fontos részét képezi a programnak. Hangsúlyozta, hogy nagy büszkeség számára, hogy kollégái nagyon komolyan veszik, azaz nem csak operálnak a DaVinci robotsebészeti eszközön, hanem oktatják is annak használatát. „Számos helyen adtunk elő, például a nyári egyetemen, de szerveztünk robotsebészeti nyári iskolát Németországban is. Tudományos vonalon az Óbudai Egyetemmel közös kutatásunk a robotsebészet során fellépő kedvező ergonómiai hatásokat vizsgálja. Megfigyelésünk, hogy az ülő helyzetből, az eszközök könnyed kezeléséből, és az egyéb pozitív körülményekből fakadóan az elnyúló, hosszú műtétek során a sebész kifáradása csökken, és a kifáradásból fakadó stressz kevésbé jelenik meg, ez pedig növeli a hatékonyságot. Erre végzünk laboratóriumi körülmények között vizsgálatokat: önkéntes hallgatókkal, sebészetben járatos rezidensekkel és szakorvosokkal teszteljük a testtartást, a mozgást, a fáradást, a stresszállapot. Erről a Sensor című nemzetközi folyóiratban már közöltünk is közleményt” – emelte ki.
A rövidtávú célokról szólva Szijártó Attila elmondta, hogy a sebészeten belül a műtéti portfólió szélesítése a cél.
Egyrészt a felső tápcsatornai (nyelőcső és a gyomor) megbetegedések robotasszisztált műtéteinek megkezdése a cél, illetve a transzplantációs tevékenységünket is robotsebészeti technikával fogjuk tudni kiegészíteni. Ennek az építkezésnek az első lépcsőfoka az élődonoros vesetranszplantáció során – amelyben kimagasló számokat értünk el az elmúlt években – az egészséges donorból történő vese eltávolítását jelenti. Ezzel a donor biztonsága tovább fokozható, hiszen csökken a műtéti stressz. A jövőbe tekintve pedig haladnunk kell afelé, hogy a vesék beültetését is robotasszisztált technológiával végezzük. Ez egyébként a világon már létező eljárás, ahogyan az élődonoros májtranszplantációnak az a formája is, ahol már mind az eltávolítás, mind a beültetés robottal történik – mutatott rá.
