Eltörölnék a szuperbruttósítás technikáját
Hiába jutott túl az alkotmánybírósági rostán, az új kormány megszünteti azt a szuperbruttósításnak nevezett technikát, amelyben a munkaadói tb-járulék után is személyi jövedelemadót kell fizetni – a bejelentést Matolcsy György, az Orbán-kormány leendő nemzetgazdasági minisztere tette pénteken.
A leendő miniszter a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: egyértelműen lesz adócsökkentés július 1-jétől, amikor elindul egy három éves adócsökkentési program. Leszögezte: a jelenlegi 52 adónemből a Fidesz 12–16 adónemet törölne el, vagy vonna össze, ez a folyamat július 1-jétől indulna. A miniszteri szék várományosa szerint az szja-hoz, a társasági adóhoz is hozzá kell nyúlni, ahogy a járulékokhoz is. Kijelentette: a szuperbruttósítást kivonják a rendszerből. Arra a kérdésre, hogy az szja esetében tervezik-e a kulcsok és a sávhatárok változtatását, azt felelte: mindent terveznek, ami a „könnyíti az életet, több jövedelmet hagy az embereknél”.
A parlament tavaly június végén módosította a személyi jövedelemadó (szja) törvényt, bevezetve a szuperbruttósítást. Az új szabályt ez év elejéről kell alkalmazni. A munkaadói tb-járulék 32 százalékról 27 százalékra csökkent, viszont ezt az összeget hozzá kell adni januártól a bérhez, így a magasabb összeg adózik. Ami korábban 100 forint szja alap volt, az 127 forint lett idén januártól. Ellentételezésként viszont – szintén januártól – változtak az szja sávhatárok: az alsó sáv az addigi évi 1,9 millió forintról 5 millióra nőtt, miközben az adókulcs 18 százalékról 17 százalékra csökken. Évi 5 millió forint feletti jövedelemnél az adókulcs 32 százalék a korábbi 36 százalékos felső kulcs helyett, miközben a 4 százalékos különadó megszűnt. Az adójóváírás mértéke 2010-ben 17 százalék, legfeljebb havi 15 100 forint. Az adójóváírást azok vehetik igénybe, akiknek éves jövedelme legfeljebb 3 millió 188 ezer forint. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el tavaly november közepén a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az ezek mértékével korrigált összege.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke pénteken elmondta: minden olyan javaslatot üdvözölnek, amely előnyösebb helyzetbe hozhatja a munkavállalókat. Főleg ha az az első lépése a munkavállalók tehercsökkentési folyamatának – tette hozzá. Álláspontja szerint a munkavállalóknál a terhek mérséklését nem a munkaadók terheinek csökkentése után kell napirendre tűzni, hanem minimum párhuzamosan kell azt végrehajtani.
Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének bérpolitikai szakértője azonban felhívta a figyelmet: nem egyértelmű, hogy a szuperbruttó megszüntetésével változnának-e kulcsok, illetve az adójóváírás határa. Ha mindez nem változna, az egyértelműen kedvező lenne a munkavállalóknak, több pénzt vihetnének haza, azonban kétségét fejezte ki, hogy az új kormány ezt a megoldást választaná.
A munkaadók támogatják a szuperbruttósítás eltörlését, hiszen már bevezetésével sem értettek egyet. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, hogy egyetértenek a szuperbruttósítás megszüntetésével, mert bevezetésével átláthatatlan, torz rendszer alakult ki, növelte a bürokráciát, rejtett adóemelésre alkalmas bizonyos jövedelmi csoportoknál. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta, hogy konkrét előterjesztést még nem olvastak a szuperbruttósítás megváltoztatására, ha lesz ilyen, akkor azt meg kell vitatni a szociális partnerekkel.
