Ellenőrizhető-e egy orvos múltja?
Magyarországon pillanatnyilag nemigen van mód arra, hogy a leendő munkáltató vagy akár a páciens utánanézzen egy orvos múltjának, írja a 168 óra.
A napokban a döntés előtti utolsó pillanatban hiúsult meg Szigetszentmiklós legnagyobb háziorvosi praxisának betöltése. Kiderült ugyanis, hogy a jelölt egy olyan nőgyógyász, akit korábban páciensei molesztálása miatt jogerősen elítélt a bíróság, írja a lap, amely szerint az eset nyilvánvalóan kérdések sorát veti fel. Ellenőrizhető-e egy orvos múltja, megtudhatja-e leendő munkaadója, ha etikai, vagy szakmai vétség terheli, és meddig kell viselnie annak ódiumát?
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke emlékeztet, hogy a magyar adatvédelem rendkívüli szigort ír elő, így ők nem tehetik nyilvánossá az ilyen információkat, ahogy elképzelhetetlen lenne az is, hogy mondjuk a kitöltött büntetés után a vétkes kezdetben felügyelet, majd rendszeres ellenőrzések mellett dolgozzon.
„Kőkemény adatvédelmi szabályozásunk van, azonnal megbüntetnének minket, ha az ilyen ügyek a honlapunkon nyilvánosak lennének. Ráadásul ezek nem is örökéletűek, ha joghatályukat veszítik, utána a kolléga már tiszta lappal állhat munkába. Még ha a legsúlyosabb ítéletet is hozzuk, vagyis kizárjuk, két év elteltével akkor is újra kérheti a felvételét. Ellenőrzése pedig nem is életszerű” – véli Éger.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is elismeri, hogy a hazai adatvédelem egyike a legszigorúbbakénak, viszont azt mondja, azokban az esetekben, ahol valaki fegyelmit kap, foglalkozásától eltiltják igenis kell a nyilvánosság, ez ugyanis közérdekű információ. „Az valóban nem működik, hogy valaki odatelefonál, hogy egy XY jó orvos-e. A szakmai munkára megvannak a jogszabályi előírások, amelyeket be kell tartani.
Ha valaki ellen bármikor is etikai eljárás folyt, az önmagában irreleváns, ha viszont jogerős, elmarasztaló ítélet született, legyen az a bíróság, vagy/és az etikai bizottság döntése, az a nyilvánosságra tartozik. Közfeladatot lát el, így jogosultak vagyunk tudni, ha a munkájában bármilyen törvényt sértett. Egészen addig, amíg az hatályos, vagyis, ha már mentesült az alól, onnantól már él az adatvédelem” – mondja Péterfalvi.
