Elkezdődött a Magyar tudomány ünnepe
Az értékteremtő tudomány áll a Magyar tudomány ünnepe országos rendezvénysorozat középpontjában, emelte ki a program veszprémi megnyitóján Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese hétfőn.
A Pannon Egyetemen tartott ünnepségen Barnabás Beáta arról beszélt, hogy a tudomány átszövi a mindennapjainkat, művelői napról napra új értéket teremtenek. Mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia életében új korszak kezdődött azzal, hogy szeptember 1-jétől a kutatóintézeti hálózatát Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) működteti.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szervezeti változás ellenére az akadémia legfontosabb feladata továbbra is a tudomány eredményeinek közvetítése, emellett fontos a fiatalok megszólítása és annak tudatosítása bennük, hogy Magyarországon számos területen világszínvonalú kutatás zajlik.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy az egyetem jeleskedik a tudományos értékteremtésben. Abonyi János, az MTA doktora, a Lendület-kutatócsoport vezetője Összekapcsolódott és összefonódott rendszereink vizsgálata az adat- és a hálózattudomány eszköztárával címmel tartott előadást.
Az eseményen a többi között átadták az MTA Eötvös József-koszorú elnevezésű elismerését, a Szily Kálmán- és a Wigner Jenő-díjat, a Bruckner Győző-díjat, valamint a Pungor Ernőről, Jermy Tiborról, Oláh Györgyről, illetve Mikó Imréről elnevezett díjakat. Ugyancsak átadták az Akadémiai szabadalmi nívódíjakat is.
Az idei programsorozat előadásai között szerepel egyebek mellett a Kárpát-medence tűzhányóiról, a mesterséges intelligencia rákkutatásban betöltött szerepéről és a skizofrénia gyógyításáról szóló értekezés. Az egy hónapon át tartó rendezvénysorozatot 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
