Adjon egy estét a tudománynak!

A program kiemelt eseményei az MTA Székház Dísztermében este 18 órától kezdődő ismeretterjesztő előadások. A részvétel minden programon, előadáson ingyenes, de a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztráció szükséges.

Az idei rendezvénysorozat nyitóelőadásán, a veszprémi Pannon Egyetemen Abonyi János vezeti be a hallgatóságot a mindannyiunkat körülvevő, összekapcsolódott és összefonódott rendszerek világába. Az előadást az egyetemi közönség és a meghívott vendégek hallgathatják a helyszínen, azonban élő közvetítése elérhető lesz az mta.hu-n.

Ki gondolta volna, hogy a lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését? Erről szól Biró László Péter előadása.

Tűzhányók oldalán lezúduló, izzó lávafolyamok, fortyogó lávatavak, az éjszakai égboltot megvilágító lávatűzijáték – a mainál mozgalmasabb volt a Kárpát-medence geológiája 15 millió éve. Földtani múltunkról szól Mosonyi Szabolcs filmje, a vetítést követően a filmrendező mellett Harangi Szabolcs vulkanológussal beszélgetünk.

Az elképesztő ütemű technológiai fejlődés nemcsak jobb eszközöket ad az emberiség kezébe, de kézzelfogható közelségbe hozza világméretű rendszerek gyökeres átalakulását is. A Magyar Tudomány Ünnepe idei kiemelt előadásai közül kettő is ilyen nagy rendszerekkel foglalkozik. Fogarassy Csaba és Szabó Gábor az egész világot sűrűn behálózó ellátási láncok elkerülhetetlen átalakításáról, a körforgásos gazdaság bevezetésének szükségességéről beszél. Az ökológia és a mezőgazdaság a mérnöki és társadalomtudományok konstruktív párbeszédén alapuló jövőjéről szól Neményi Miklós előadása, melyben éppúgy szó esik a precíziós agráriumról, mint a fajok sokféleségéről, a mesterséges intelligenciáról vagy a „dolgok internetéről”.

A testünk sejtjei közti különbségek minél pontosabb felismerése az alapkutatástól a gyógyszerfejlesztésen át a rákdiagnosztikáig meghatározó fontosságú feladat. Horváth Péter előadásában saját kutatócsoportjának fejlesztése kapcsán bemutatja, hogyan segítheti ezt a munkát az emberrel szorosan együttműködő mesterséges intelligencia.

A szakirodalom szerint három tényező határozza meg a nők érvényesülését a tudományos pályán: a család, az oktatási rendszer és a munkahely. E három tényezővel összefüggésben mondanak el egy-egy személyes történetet a Nők a Tudományban idei rendezvényén az Akadémia idén megválasztott női levelező tagjai – történeteket, amelyek szerintük tanulságul szolgálhatnak a fiatal kutatónőknek pályájuk tervezésekor.

A nemrég átadott szegedi ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) lézeres kutatóintézet az ultrarövid (attoszekundumos) kutatás kiemelt központjává készül válni. Varjú Katalin, a központ megbízott kutatási technológiai igazgatója előadásában áttekintést ad a nagy intenzitású lézerrendszerek kulcsfontosságú elemeiről, alkalmazási területeiről, különös tekintettel az attoszekundumos tudomány nyújtotta lehetőségekre.

Vajon van-e válasza a gyógyszeriparnak a szkizofréniára? Greiner István előadásában ezt a témát járja körül, bemutatva egy magyar fejlesztés csaknem két évtizedes történetét és tanulságait.

A teljes program – rengeteg kutatóintézeti, országos és határon túli rendezvénnyel – megtalálható a tudomanyunnep.hu oldalon.