Elkészült a kísérleti vakcina

Várhatóan hamarosan megkezdődhetnek a humán kísérletek a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet szakmai támogatásával, egy esetleges madárinfluenzapandémia elkerülésére kifejlesztett modell vakcinával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közvetlenül a betegség ázsiai felbukkanása után létrehozott egy laboratóriumhálózatot az oltóanyag- termelők által felhasználható H5N1 vakcinatörzs kifejlesztésére. Probléma volt azonban, hogy a H5N1 törzs túlságosan veszélyes az oltóanyag termelése szempontjából. 1997-ben, amikor az első humán H5N1- fertőzés megjelent, egyetlen lehetőségként az adódott, hogy nem-fertőző H5N3 törzset használnak az oltóanyag előállítására. Sajnos ez a választás alkalmatlannak bizonyult, mert az oltóanyag nem alakított ki megfelelő immunológiai védelmet az oltottakban, ezért alternatív stratégiákat kellett kifejleszteni. A legújabb technológiai fejlesztések, mint például a reverz genetika, lehetőséget adnak a vírus genetikai anyagának manipulálására, úgy, hogy a vírus RNS szegmentjeit klónozzák, majd fertőzőképes vírust „szerelnek” össze a manipulált genetikai anyagból. Az a molekuláris mintázat, mely a H5N1 vírus patogenitásáért felelős a madarak esetében, a reverz genetika segítségével eltávolítható, és olyan vírus állítható elő, mely nem patogén, sem madaraknál, sem más állatoknál. Ezt követően a módosított vírus HA és NA fehérjéit kódoló genetikai anyaga beépíthető a megfelelő tenyésztési hátteret adó ún. helper vírus segítségével az influenza A/PR/8/ 34 attenuált influenza vírusba. A PR/8/34 törzset gyakran használják az interpandémiás oltóanyag előállítására, mert ez a törzs nagyon magas titerben képes tojáson szaporodni, ugyanakkor emberben nem okoz betegséget, vagyis magas szintű biztonságot hordoz