hirdetés
hirdetés

DR. JANKOVICS ISTVÁN, DR. MELLES MÁRTA cikkei

  #1
2005-09-01 00:00:00
Várhatóan hamarosan megkezdődhetnek a humán kísérletek a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet szakmai támogatásával, egy esetleges madárinfluenzapandémia elkerülésére kifejlesztett modell vakcinával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közvetlenül a betegség ázsiai felbukkanása után létrehozott egy laboratóriumhálózatot az oltóanyag- termelők által felhasználható H5N1 vakcinatörzs kifejlesztésére. Probléma volt azonban, hogy a H5N1 törzs túlságosan veszélyes az oltóanyag termelése szempontjából. 1997-ben, amikor az első humán H5N1- fertőzés megjelent, egyetlen lehetőségként az adódott, hogy nem-fertőző H5N3 törzset használnak az oltóanyag előállítására. Sajnos ez a választás alkalmatlannak bizonyult, mert az oltóanyag nem alakított ki megfelelő immunológiai védelmet az oltottakban, ezért alternatív stratégiákat kellett kifejleszteni. A legújabb technológiai fejlesztések, mint például a reverz genetika, lehetőséget adnak a vírus genetikai anyagának manipulálására, úgy, hogy a vírus RNS szegmentjeit klónozzák, majd fertőzőképes vírust „szerelnek” össze a manipulált genetikai anyagból. Az a molekuláris mintázat, mely a H5N1 vírus patogenitásáért felelős a madarak esetében, a reverz genetika segítségével eltávolítható, és olyan vírus állítható elő, mely nem patogén, sem madaraknál, sem más állatoknál. Ezt követően a módosított vírus HA és NA fehérjéit kódoló genetikai anyaga beépíthető a megfelelő tenyésztési hátteret adó ún. helper vírus segítségével az influenza A/PR/8/ 34 attenuált influenza vírusba. A PR/8/34 törzset gyakran használják az interpandémiás oltóanyag előállítására, mert ez a törzs nagyon magas titerben képes tojáson szaporodni, ugyanakkor emberben nem okoz betegséget, vagyis magas szintű biztonságot hordoz
  #2
2005-09-01 00:00:00

Összefoglalva: jelenleg létezik olyan módszer, amelynek segítségével biztonságos vakcinatörzs állítható elő veszélyes H5N1 vírusokból. Ennek ellenére a reverz genetikai technológia átmenete a kutatólaboratóriumból a termelési környezetbe új kihívások elé állította a WHO-laboratóriumokat és a termelőket, valamint az állategészségügyi és humán közegészségügyi hatóságokat.

 Hogyan biztosítjuk a manipulált H5N1 vírus ártalmatlanságát?
 A HP H5N1 vírusokat magas biztonsági szinten kell kezelni. Azt követően, hogy egy H5N1 vírust genetikailag módosítottak, megfelelően bizonyítani kell, hogy az ártalmatlanság fennáll. A WHO-laboratóriumok hálózata kifejlesztett egy protokollt a patogenitási vizsgálatokra különböző állatokban, amely ha megfelelő eredményt ad ezekben a vizsgálatokban, felszabadítható a vakcina termelésére.
  Hogyan biztosítjuk a manipulált vírus minőségét?
A fejlesztő laboratóriumok, amelyekben a reverz genetikát alkalmazzák, kevés figyelmet szentelnek azoknak a minőségi előírásoknak, amelyek szükségesek az oltóanyag előállításakor. Annak érdekében, hogy a reverz genetika felhasználható legyen a vakcinafejlesztésben, a termelőknek be kell tartaniuk azokat az irányelveket, amelyek a vakcina biztonságára vonatkoznak, különösen a TSE-mentességet illetően.
   Hogyan kell átalakítani a termelőkörnyezetet?
Influenzavakcinát olyan környezetben termelnek, amelyet úgy terveztek, hogy a terméket jobban védik, mint a termelésben részt vevő személyzetet. Ez lényeges kérdés a H5N1 oltóanyag előállítása szempontjából, ahol a személyzet fogékony lehet a H5N1 vírusfertőzésre, még akkor is, ha a vírus nem patogén. A WHO azt tanácsolja, hogy a H5N1 oltóanyag termelése biológiai szempontból elkülönített területen történjen. A termelőnek feltétlenül védenie kell a személyzetet, valamint a környezetet. A személyzet védelmére javasolt eszközök: a termelésben részt vevők vakcinálása, speciális védőruha, és fertőzés esetében neuraminidáz-bénító gyógyszer alkalmazása. Európában további nehézségek is fennállnak: a manipulált vírusok az ún. „genetikailag módosított organizmusok” kategóriájába tartoznak, ami azt jelenti, hogy a termelőknek engedélyt kell szerezniük a megfelelő hatóságoktól.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.