Elkerülhető hibák
2008. június 01. 00:00
Kedvező próbaidőszakot követően országosan is kiterjesztené az egészségügyben nem várt események rögzítését és értékelését lehetővé tévő NEVES programot a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK). A központot még 2006-ban kérte fel a szaktárca és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy intézményi jelentési rendszer kialakítására. A projektben jelenleg hét intézmény vesz részt – az ellátásnak négy olyan területét dolgozzák fel, amelyek elkerülhető hibák forrásai lehetnek az egészségügyben. Amikor elindították Magyarországon a Neves (Nem Várt Események) programot, dr. Belicza Éva minőségügyi szakértő még attól tartott, hogy a hazai kórházak nem szívesen beszélnek majd arról, mi minden vezethet ellátási hibához az egészségügyben. Ebben minden bizonnyal szerepe van a nyilvánosságtól és a mulasztások következményeitől való félelemnek. A szakértők egy részének véleménye szerint „a sajtó évek óta visszhangos az ellátási hibáktól”, és nem véletlen, hogy műhiba helyett hangsúlyosan ellátási hibáról beszélnek a szakemberek (ezek egy része mulasztás, más része leginkább rossz tervezés következménye), a szakirodalom szerint ezek mellett azonban számos esetben nemkívánatos események is előfordulhatnak az intézményekben. Olyan bántalmak, amelyek az ellátás következtében alakulnak ki, de nem minden esetben előzhetők meg. Ha viszont feltárják az okokat, körülményeket, az esetek elemzéséből olyan általános tanulságok is levonhatók, amelyek a továbbiakban segíthetnek elkerülni a hasonló problémákat.
A tapasztalatok – amelyekről a közelmúltban az Elkerülhető ellátási hibák az egészségügyben című II. országos konferencián is beszámoltak a kórházak – nem igazolták a szakértő félelmeit. A program indításakor kiküldött tájékoztató levélre számos pozitív visszajelzés érkezett; megbeszéléseket és egyeztetéseket követően 12 megkeresett intézmény közül végül hét vállalta, hogy részt vesz a programban. Súlyponti kórházként a fővárosi Szent Imre és Jáhn Ferenc Dél-pesti Kórház, megyei ellátóhelyként a Zala Megyei Kórház és a nyíregyházi Jósa András Kórház, városi intézményként a békéscsabai Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, szakkórházként pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, valamint a budapesti Heim Pál Gyermekkórház. Konszenzusos döntésük alapján a decubitus kialakulása, az elmaradt műtétek, a betegek elesése és leesése, valamint az újraélesztés témakörében küldenek rendszeresen jelentéseket a Magyar Kórházszövetséghez. Ehhez adatgyűjtő lapokat dolgoztak ki, amelyek szerkezete egységes: tartalmazzák az érintett beteg demográfiai adatait és más, az esettel kapcsolatba hozható körülményekről is számot adnak. Az elemzések alapján az adatlapok kérdéseit a munkacsoport folyamatosan módosította annak érdekében, hogy a nemkívánatos események okainak megismeréséhez és a megelőző intézkedések megfogalmazásához minél relevánsabb információkat gyűjthessen.
Az eddigi magyarországi eredményekkel a WHO elégedett, s újabb kétéves támogatást nyújt egy most már kiterjesztett programhoz, amelyhez a menedzserképző központ további jelentkezőket vár. (Részletes információ a www.emk.sote.hu oldalon.)
A tapasztalatok – amelyekről a közelmúltban az Elkerülhető ellátási hibák az egészségügyben című II. országos konferencián is beszámoltak a kórházak – nem igazolták a szakértő félelmeit. A program indításakor kiküldött tájékoztató levélre számos pozitív visszajelzés érkezett; megbeszéléseket és egyeztetéseket követően 12 megkeresett intézmény közül végül hét vállalta, hogy részt vesz a programban. Súlyponti kórházként a fővárosi Szent Imre és Jáhn Ferenc Dél-pesti Kórház, megyei ellátóhelyként a Zala Megyei Kórház és a nyíregyházi Jósa András Kórház, városi intézményként a békéscsabai Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, szakkórházként pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, valamint a budapesti Heim Pál Gyermekkórház. Konszenzusos döntésük alapján a decubitus kialakulása, az elmaradt műtétek, a betegek elesése és leesése, valamint az újraélesztés témakörében küldenek rendszeresen jelentéseket a Magyar Kórházszövetséghez. Ehhez adatgyűjtő lapokat dolgoztak ki, amelyek szerkezete egységes: tartalmazzák az érintett beteg demográfiai adatait és más, az esettel kapcsolatba hozható körülményekről is számot adnak. Az elemzések alapján az adatlapok kérdéseit a munkacsoport folyamatosan módosította annak érdekében, hogy a nemkívánatos események okainak megismeréséhez és a megelőző intézkedések megfogalmazásához minél relevánsabb információkat gyűjthessen.
Az eddigi magyarországi eredményekkel a WHO elégedett, s újabb kétéves támogatást nyújt egy most már kiterjesztett programhoz, amelyhez a menedzserképző központ további jelentkezőket vár. (Részletes információ a www.emk.sote.hu oldalon.)
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
