Élet az űrben

A NASA amerikai űrügynökség kutatói szerint a világegyetem tele van olyan nagy, nitrogéntartalmú szerves molekulákkal, amelyek fontos szerepet játszhatnak az élet kialakulásában. Az Astrophysical Journal hasábjain hamarosan megjelenő tanulmányban összefoglalt felfedezés új irányba terelheti a gondolkodást földi élet eredetéről, hiszen ilyen típusú molekulák találhatók például a DNS-ben vagy az RNS-ben.

  A NASA Ames kutatóközpontjának munkatársai korábban már kimutatták bonyolult szerves molekulák, az úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogének (angol rövidítéssel PAH) világűrbeli jelenlétét. A PAH molekulák hidrogénből és szénből álló nagy méretű, lapos szerkezetek, rendkívül stabilak, ezért még a világűrben elszenvedett sugárzások sem bontják fel őket.
  Korábban a NASA Spitzer űrteleszkópja ismeretlen eredetű infravörös sugárzást észlelt, melyet az UFO mintájára UIE-nek, vagyis azonosítatlan infravörös sugárzásnak (Unidentified Infrared Emission) neveztek el. A rendkívül érzékeny űrteleszkóp UIE jelenlétét mutatta ki a Tejútban és távoli, öreg, a világegyetemmel csaknem egyidős galaxisokban. Az űrbéli viszonyok jelentősen eltérnek a földiektől, ezért ugyanaz a molekula a világűrben más infravörös sugárzást bocsát ki, mint a laboratóriumban. A PAH molekulák földi körülmények között szilárdak, a világűrben viszont gáz halmazállapotúak, nagyvákuumban, az abszolút nullához közeli hőmérsékleten. Az Ames laboratóriumban műszaki bravúrmegoldásokkal a világűrben fennállóhoz hasonló körülmények közé helyezték a PAH molekulákat, majd megmérték infravörös sugárzásukat. Az eredmények alaposan eltértek a szokásos földi körülmények között vizsgált PAH molekulák jeleitől, viszont igen jó egyezést mutattak az űrteleszkóp méréseivel. A következtetés: az azonosítatlan infravörös sugárzás PAH molekuláktól származik.