hirdetés
hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Elbúcsúzhatnak csúcsfizetésüktől a rektorok

Minden második rektornak csökken a fizetése az új tanévtől, mivel rájuk is vonatkozik a kormány által bevezetett havi bruttó kétmilliós bérplafon – írja a Magyar Nemzet. Van olyan intézményvezető, aki ősztől ötven százalékkal kevesebb pénzt visz haza.

Szeptember 1-jén lép hatályba az az Országgyűlés által júliusban elfogadott jogszabály, amely havi bruttó kétmilliós bérplafont vezet be a közszférában. A Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése és más vezetők bére mellett a korábban közfelháborodást kiváltó rektori csúcsfizetések is csökkennek. Az egyes pénzügyi törvények megalkotásáról és módosításáról szóló jogszabálycsomag rendelkezik a pénzügyi szervezetekről, amelyeknél jövedelemkorlátot vezetnek be. A törvény ide sorolja az állami felsőoktatási intézményeket is.

A jogszabály leszögezi: a felsőoktatási intézmények alkalmazottainak – ideértve a gazdasági tanács tagjait is – a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő havi járandósága nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Tavaly az országos bruttó átlagkereset 199 800 forint volt, vagyis szeptembertől egy rektor sem kaphat havi 1,998 milliónál magasabb fizetést. A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által májusban közzétett lista szerint a 27 állami felsőoktatási intézmény vezetői közül 13 rektori fizetés lépi túl ezt a küszöböt.

A lista megjelenése után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a MedicalOnline-nak úgy nyilatkozott, álláspontja szerint a bérplafon bevezetése nem fenyegeti a képzés minőségét. Mint mondták, a közzétett állami egyetemek és főiskolák rektorainak hozzávetőlegesen egyharmada van a 2 millió forintos határ fölött, és a korlátozás feltételezhetően nem fogja érinteni a professzori vagy akadémikusi léttel összefüggő személyes teljesítményekkel együtt járó juttatásokat. „Tapasztalatunk szerint a rektori megbízás elnyerését nem az illetmény összege, hanem a társadalmi presztízs és intézményi bizalom motiválja” – mondta Szövényi Zsolt, a felsőoktatási főosztályvezető.

Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy a megvont pénzeket más formában, más címen juttatják majd a dolgozóknak az intézmények, a főosztályvezető úgy reagált: „A mai szabályozás szerint a rektori illetményre az egyetem gazdasági tanácsa tesz javaslatot, és az összeget a miniszter hagyja jóvá. A jogkövető magatartás a személyt és a testületeket is köti, és jogsérelem esetén a szankcionálás fenntartói kötelezettség.”

(forrás: MNO, MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés