Egyre többet költenek veszélyes hobbijukra
Képtelenek segítség nélkül leállni, örvényként szippantja be őket a nyerési vágy. Évről évre nő a szerencsejáték-függők száma. A Magyar Nemzet riportja.
Három év alatt háromszorosára emelkedett az országban a szerencsejáték-függők száma. Ma nagyjából 2,5 millió embert érint a probléma, közülük nyolcszázezren mérsékelten, háromszázezren pedig krónikusan betegek – derül ki a Szerencsejáték Zrt. felméréséből.
Az Ébredések Alapítvány főorvosa, Bodrogi Andrea azt mondja, ez a fajta függőség a viselkedési addikciók közé tartozik. Ezekben az esetekben a viselkedést belső kényszer irányítja, vagyis a szenvedélybetegnek „muszáj játszania” akkor is, ha elméletben tisztában van a következményekkel.
– A függőségnek számtalan válfaja van. Egyre több az online szerencsejátékos, akik az interneten játszanak, virtuális kaszinókban pókereznek, ruletteznek, és még számos más játékkal próbálnak pénzt nyerni a számítógép előtt ülve. Ami közös valamennyiben, az a fékezhetetlen vágy, hogy mindenáron játszaniuk kell. Amíg nem kezdik el a szenvedélyükké vált tevékenységet, folyamatosan emelkedik a szervezet belső feszültségszintje, amelyet aztán a játék során a megnyugvás, a relaxáltság állapota követ – ismerteti a fázisokat a doktornő. A másik jellemző tünet a kontroll elvesztése: amikor elkezdődik a játék, az egyén már képtelen leállni. Ugyanúgy, ahogyan az alkoholfüggő nem tud meginni csupán egy sört, a játékfüggő sem tud egy menet után visszavonulni. Az még többé-kevésbé természetes, hogy minden játékos nyerni akar. Ám a függő, ha nyer – ami persze ritkább –, általában nem veszi ki a nyereményét, hanem tovább játszik. A kontroll elvész, és beindul az ördögi spirál, hogy a játékos visszanyerje az elvesztett pénzét. Ekkor már mindent alárendel a betegségének, s az amúgy tisztességes értékrendű személy hazudni és lopni kezd.
Arra a kérdésünkre, vajon a szervezetben mi okozza ezt, és miként lehet kezelni, úgy fogalmaz: a tudomány mai állása szerint a függőséget krónikus, visszaesésekkel jellemzett, központi idegrendszeri betegség okozza. Valószínűleg genetikai hajlam is szerepet játszik a szimptóma kialakulásában, de a kutatások szerint a felelős gént vélhetően nem lehet azonosítani.
– Nem mondom, hogy fél siker, ha a szenvedélybeteg segítséget kér, de mindenképpen fontos lépés. Ugyanis így van esélye leállni. Az egyik elég hatékony kezelési mód a kognitív viselkedésterápia. Ez azt jelenti, hogy megtanulunk megbirkózni a már említett korai figyelmeztető tünetekkel és a magas kockázatú helyzetekkel. Fontos bevonni a hozzátartozókat a folyamatba, de hatékony lehet az önsegítő csoport látogatása is.
