Egyre több szegény szorul ki az ellátásból
Drasztikusan nőtt azok száma, akik kiszorultak az orvosi ellátásból – derül ki egy kutatásból, amelyet a NOL idéz.
A lakosság öt százalékának már saját háziorvosa sincs, s az üres praxisok száma egyre nő. Idén áprilisban már mintegy 260 olyan körzet volt, ahol legalább fél éve nem dolgozott állandó orvos. A legtöbb ilyen praxis éppen a legszegényebb régiókban található. A Political Capital legújabb, a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült kutatásából kiderül: még csak lassítani sem sikerült azt a folyamatot, amelyben egyre több szegény szorul ki az ellátásból.
Az Eurostat adatai szerint a szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatók 2009-től romlottak Magyarországon. Ez az egészségügyben egyebek mellett azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik nem jutottak ellátáshoz, mert az túl drága vagy elérhetetlen számukra. A legmeglepőbb, hogy 2012-ig minden jövedelmi osztályban nőtt az ellátásból kiszorultak száma. Azóta már csak a legszegényebb ötödnél romlik a helyzet, de náluk egyre inkább.
A hazai egészségügyben mind nagyobb teher hárul a családokra. A WHO adatai szerint 2014-ben az összes egészségügyi kiadás bő harmadát már a háztartások fizették. Ennek nagyobb része a gyógyszerek térítési díja, a második legjelentősebb összeg az, amit szakorvosokra költenek az emberek. Ez a tétel mostanra meghaladja az évi 200 milliárd forintot, miközben az állam ugyanerre a szolgáltatásra 275 milliárdot költ.
A szegénység csak az egyik korlátja a hozzáférésnek. Arról pedig a mostani tanulmányt bemutató konferencián Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász beszélt, hogy egy tolókocsival közlekedő nőnek ma Magyarországon esélye sincs emlőszűrésre elmenni. Az ő ellátásukhoz ugyanis sem eszköze, sem szakértelme nincs a rendszernek. írja a lap.
