Egyre több a rezisztens gombafertőzés
A baktériumokon túl a gombák körében is aggodalomra okot adóan terjed a rezisztencia, miközben az antimikotikumok területén hiányoznak a terápiás alternatívák, közölte a PharmaOnline.
Az antimikrobiális rezisztencia rohamosan terjed. Míg a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállóvá válásáról viszonylag sokat lehet hallani, addig a gombák körében terjedő rezisztencia témája valamelyest a „háttérbe szorul”. Emellett, gyakran alá is becsülik a mikózisok jelentette veszélyt, ami bizonyos esetekben emberéleteket is követelhet.
A Candida glabrata, ami a Candida albicans-t követően a második leggyakoribb oka az élesztőgombák okozta szepszisnek, napjainkban az esetek mintegy 8 százalékában rezisztens az echinokandinokkal (pl. mikafungin, kaszpofungin, anidulafungin) szemben. Tíz évvel korábban ez az arány még csak 4 százalék körüli volt.
Gyakori, hogy a második vonalbelinek tekintett kezelésekre (pl. flukonazol) sem reagálnak a fertőzések. Az azol-típusú antimikotikumok mezőgazdaságban való egyre szélesebb körű alkalmazása az azolokra rezisztens Aspergillus-ok térnyeréséhez is vezetett. Az Aspergillus-ok azolokkal szembeni rezisztenciája, ami elsőként az 1990-es években jelent meg, ma már gyakoriságát tekintve mintegy 6 százalékra tehető.
„A problémát fokozza, hogy hiányoznak a terápiás alternatívák. Míg a baktériumok elleni harchoz mintegy húszféle hatóanyagcsoport áll rendelkezésre, addig az antimikotikumoknál mindössze négy”, mondja az invazív gombás fertőzésekkel foglalkozó jénai kutató, prof. dr. Oliver Kurzai.
A testfelszín gombás fertőzésein kívüli mikózisok viszonylag ritkák. Az agyat vagy a tüdőt célba vevő fertőzések elsősorban a koraszülöttek és a gyenge immunrendszerűek (pl. rákbetegek, AIDS-esek, transzplantáción átesettek) esetében fordulnak elő. Általában náluk jellemző, hogy a mikózisok letálisak.
Gyakori, hogy a szakemberek csak akkor gondolnak a gombás fertőzések lehetőségére, ha három-négynapi antibiotikum terápia nem vezet eredményre, és a beteg láza nem csökken egy tüdőgyulladás vagy egy vérmérgezés esetén. Ekkorra azonban egy Candida vagy egy Aspergillus okozta fertőzés már súlyossá válik. Egy Candida-fertőzésnél például a terápia megkezdésével való mindegy egyes óra késlekedés 2 százalékkal csökkenti a túlélési esélyt.
Nehezíti a helyzetet, hogy a kórokozó gombák mikrobiológiai azonosítása nehézkesebb, mint a baktériumoké. Mivel a Candida, a Mucorales és az Aspergillus fajok növekedése meglehetősen lassú és az antigén-tesztek is gyakran megbízhatatlan eredményeket szolgáltatnak, nem egyszer csak a gomba-DNS kimutatása lehet eredményre vezető.
