Egyre messzebb futnak a magyar egészségügyiek
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) most megjelent humánerőforrás-jelentése alapján mutatja be a kritikus hazai helyzetet a Világgazdaság.
A lap felidézi, hogy a 2006-os és 2007-es csökkenés óta folyamatosan emelkedik a külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma. A legtöbben továbbra is Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Svédországban és Írországban vállaltak munkát. Az utóbbi években azonban már Szingapúrba, Kínába, Szaúd-Arábiába vagy Japánba is egyre többen távoztak, az Egyesült Arab Emírségeket pedig tavaly már majdnem annyian vállasztották új otthonukként, mint Izraelt. A legtöbb orvos, fogorvos, ápoló és gyógyszerész Budapestről távozott külföldre, de jelentős számú gyógyító hagyta el Pest, Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád és Győr-Moson Sopron megyét is.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyanakkor tavaly 11646 álláshelyre kerestek egészségügyi vagy szociális dolgozót az országban. A szűken vett egészségügyi szakmák közül a legnagyobb igény fizioterápiás asszisztensekre, illetve gyógymasszőrökre volt: 1689 ilyen szakembert tudtak volna foglalkoztatni tavaly. A kórházakból, rendelőkből 807 ápolók és szakápoló, 424 segédápoló és műtőssegéd, 167 általános egészségügyi asszisztens, 79 gyógytornász, 59 dietetikus és 166 orvos hiányzott. De a gyógyszertárakban sem tudtak betölteni 37 gyógyszerészi és 104 asszisztensi álláshelyet. A KSH jelentéséből – amely ugyan egy évvel korábbi adatokat tartalmaz, de az EEKH is ezeket használja – egyértelműen kitűnik, hogy legalább 1800 orvos és 3700 szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből – olvasható a vg.hu-n.
