Egyre kevésbé népszerű az orvosi pálya

Egy szakma presztízsét ma döntően a fizetés nagysága határozza meg

Az orvosi pályát egyre inkább csak a gyógyítás vagy a kutatás iránt valódi elhivatottságot érzők választják. Ez persze akár pozitív változást is jelezhetne az elmúlt évtizedekhez képest, ha az ok nem az lenne, hogy orvosnak tanulni mind kevésbé számít jó befektetésnek. Ez a hivatás ma sem anyagilag, sem társadalmi presztízsében nem számít a legvonzóbbnak, márpedig ezek a fiatalok számára egyre fontosabb szempontok a pályaválasztásnál.

Az orvosegyetemre jelentkezők számának elmúlt évekbeli alakulása alapján mindinkább úgy tűnik: az orvosi pálya az ezredforduló Magyarországán nem vonzó egy fiatal számára. Az Oktatási Minisztérium kimutatása szerint (ld. a táblázatot) az utóbbi öt esztendőben folyamatosan csökkent az orvosegyetemre felvételizők száma. Igaz ez mind az öt universitásra, és ezen belül mindegyik általános orvosi karra. A fogorvosi pálya viszont, legalábbis a jelentkezések alapján, viszonylag stabil népszerűségnek örvend. Ma az orvosegyetemre jelentkezők száma alig éri el a felvehetők két-háromszorosát, holott tíz-húsz éve még volt, ahol csaknem tízszeres volt a túljelentkezés. Ezzel párhuzamosan a felvételi ponthatárok is egyre lejjebb kerültek. Tavaly például Szegeden a maximális 120 helyett már 106 pont elérésével is meg lehetett kezdeni a tanulmányokat.

Mondd, te mit választanál?

A Felvételi Információs Szolgálat tavaly ősszel készített országos felmérést, amelynek során csaknem 13 ezer biztosan felvételiző, 10–12. osztályos diákot kérdeztek meg az ország 387 középiskolájából. A diákok pályaválasztással kapcsolatos tervei alapján az orvosi pálya népszerűsége minden eddiginél kedvezőtlenebb képet mutat. Olyannyira, hogy már inkább a népszerűtlen szakmák közé sorolandó. Ennél már csak egyetlen pályát, az agrármérnökit választják kevesebben. A felmérésből kiderült: a felvételi jelentkezéseknél évek óta töretlen a gazdasági pálya népszerűsége. A második helyre a kommunikációs pálya lépett elő, a jogi és igazgatási szakcsoport a dobogó harmadik fokára csúszott (lásd a grafikont). Szegeden évek óta őrzi listavezető pozícióját a jogtudományi és a gazdaságtudományi kar, ahol a nappali alapképzésre tavaly több mint hatszoros volt a túljelentkezés. Vállalkozó-menedzser szakra pedig a lehetségesnél négyszer többen próbáltak meg bejutni. Korunk felvételizője a kutatás szerint már tudatosan gondol a jövőjére. Pályaválasztásánál a legfontosabb szempont a biztos elhelyezkedést garantáló diploma, és csak ezt követően mérlegeli, hogy milyen tantárgyakból is lesz a felvételi megméretés. A felsőoktatási intézmények közötti, sokak által vitatott értékrangsort manapság már nem csak a presztízs, az ott folyó oktatási-tudományos tevékenység színvonala határozza meg. Egyre fontosabb az is, hogy az adott egyetemen vagy főiskolán megszerezhető diploma mennyire piacképes.