Egyéni harc helyett csapatmunka

Margitai Barnabás, a programmenedzsment vezetője elmondta: a csaknem négy éve tartó modellprogram 3,6 milliárd forintos költségének 85 százalékát Svájc, 15 százalékát a magyar központi költségvetés fedezi. Az alapellátás-fejlesztési modellprogram a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosít. A projektben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetésével a négy hazai orvostudományi egyetem, valamint egészségügyi és szociális szolgálatok kisebbségi önkormányzatokkal dolgoznak együtt, bevonva ebbe a helyi közösségeket, különösen a roma lakosságot.

Utalt arra: a modellprogramot az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió 16 társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településén indították el, ahol magas a roma lakosság aránya, és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is elmarad az országos átlagtól. Margitai Barnabás tájékoztatása szerint a régiók négy kistérségében – Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti – négy praxisközösség jött létre egyenként hat háziorvossal, akik közösen alkalmaznak egészségügyi szakembereket: gyógytornászt, dietetikust, népegészségügyi szakértőt, egészségpszichológust és közösségi ápolót, valamint segédegészségőröket. Mindezt annak érdekében teszik, hogy a lakosságnak bővített szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, például egészségügyi állapotfelmérést, tanácsadást, fejlesztési programokat, a krónikus betegségben szenvedőknek pedig rehabilitációs és gondozási programokat.

Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője elmondta: a program keretében három éve "élő praxisközösségek" működnek az országban, azoknak a háziorvosoknak, akik eddig "egyéni harcosok voltak", most lehetőségük van csapatban dolgozni. A modellprogram eddigi fontos eredményének nevezte, hogy munkatársaik az érintett négy kistérségben csaknem 30 ezer lakos egészségi állapotfelmérését végezték el. Papp Magor kiemelte, ezek a praxisközösségek nemcsak betegeket gyógyítanak, hanem egészségről, megelőzésről, szűrőprogramokról beszélnek a lakossággal. A munka hatékonyságát mutatja, hogy e térségekben 15 százalékkal csökkent a szakrendelésekre történő továbbutalások aránya.

Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem (DE) népegészségügyi karának intézetvezetője, a modellprogram vezető szaktanácsadója azoknak a segédegészségőröknek a szerepét emelte ki, akik a praxisközösségek dolgozóiként munkaidejük jó részét az ellátottak között töltik, és maguk is a hátrányos helyzetű térségekben élnek. A programban 48 korábbi munkanélküli, többnyire roma segédegészségőrt alkalmaznak, akik közül 22 a programban szakképzettséget szerzett, s a jövőben tovább dolgozhat majd ápolási asszisztensként vagy szociális gondozóként.

Ádány Róza elmondta: az alapellátás-fejlesztési modellprogram alapját a DE népegészségügyi karán dolgozták ki, a júniusban záródó négyéves projekt tapasztalatai jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi alapellátás megújítására irányuló kormányzati törekvésekhez.