Egyedülálló képzés a szöveti terápiákról

A képzés pilotprogramja a közelmúltban fejeződött be. A szöveti terápiák, szövetbanki technológiák és menedzsment fakultatív tárgy elsősorban biztos elméleti alapot ad erről a kevésbé fókuszban lévő témáról, amelynek lényege, hogy miként lehet különböző emberi testből származó szöveteket (pl. csont, szaruhártya, szívbillentyű, bőr, stb.) terápiás céllal használni.

Az ember testből származó terápiák egyik legismertebb változata a szervátültetés. Szintén egységes, áttekinthető és jól szervezett rendszerben működnek az őssejtbankok, valamint a vér és a vérkészítmények gyógyításra való használata – mondta dr. Szabó Zoltán, az Egészségtudományi Karon (ETK) induló szöveti terápiák, szövetbanki technológiák és menedzsment kurzus vezetője. Meglátása szerint ugyanakkor a szilárd szövetek terápiás felhasználásának nincs még hasonlóan több évtizedre visszatekintő múltja, ráadásul ezekre sokkal inkább nyersanyagként lehet tekinteni, vagyis a felhasználás előtt további előkészítést, speciális technológiát igénylő szövetmérnöki munkát és szövetbanki hátteret igényelnek.

Az ETK féléves kurzusa keretében a hallgatók megismerkedhetnek egyebek mellett a terápiára használható szilárd szövetek három nagy csoportjával, ami a szem külső burok része, vagyis a szaruhártya, a kötőszövetek (csont, porc, ín, szalag, bőr, stb.), valamint a kardiovaszkuláris szövetek (szívbillentyű, érgraftok). Ilyen szövetek bizonyos esetekben élő emberekből is kinyerhetők, például a csipőprotézis behelyezés során „feleslegessé váló” és kiemelt csontrészek újrahasznosíthatók csontpótlásra. Más esetekben a halottból emelhetők ki a gyógyításra alkalmas szövetek (pl. szaruhártya, szívbillentyű), de – ellentétben a szervtranszplantációval – nem szükséges, hogy agyhalott donorról legyen szó.    

Regionális szinten elsőként az ETK vezeti be a szöveti terápiák kurzust, az idei pilotszemeszter után a 2019/20-as jubileumi tanévben immár élesben – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt, a kar dékánja, hozzátéve, hogy a fakultatív kurzust a graduális hallgatók vehetik fel. Nem véletlen, hogy az ETK ad helyet ennek a képzésnek: Nyugat-Európában egyre erősödő trend, hogy különösen a kötőszövetek, csont esetében magasan képzett szakdolgozók végzik az explantációt, vagyis a szöveti anyagok kinyerését, orvosi felügyelettel. A mostani kurzus alapvetően elméleti, hiszen először jelenik meg a téma a magyar felsőoktatásban, ám később erre épülhet manuális készségeket fejlesztő posztgraduális képzés is.

A kurzus interdiszciplináris együttműködés eredménye, az előadók között az Országos Vérellátó Szolgálat, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakemberei mellett a szöveti terápiákban érintett szakmák képviselői (Semmelweis Egyetem Szemészeti és Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, továbbá a kötőszöveti területet képviselő Petz Aladár Megyei Oktató Kórház) is megtalálhatók, valamint a kurzust kifejlesztő Meddictive Zrt. munkatársai. A kurzus vezetője, Szabó Zoltán egyben a Meddicitive Zrt. orvosigazgatója is. A magyar startup célul tűzte ki a szektor vitalizálását, a hazai szövetbanki tevékenység bekapcsolását a nemzetközi, különösen az európai hálózatba, kutatási és fejlesztési együttműködésekbe.